Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
Petőcz Kálmán- az izraeli zárt országos pártlisták rendszere, ahol a választónak nincs lehetősége a jelölőlistán a jelöltek sorrendjét megváltoztatni - mint a feltétlen arányos pártválasztás példája;- a hagyományos japán rendszer egyetlen, nem átruházható szavazattal (single nontransferable vote) a többmandátumos körzetekben - minta feltétlen félig arányos személyiségelvű választás példája;- az ausztrál ún. alternatív szavazás rendszere, amikor a választónak az N egyént tartalmazó szavazólapon meg kell határoznia a sorrendet egytől N-ig - mint az abszolút többségi sorrendi személyiségelvű választás példája;- a svájci szabad listás rendszer, ahol a választónak módjában áll „surfölni” (kombinálni) a különböző pártlisták közt, vagyis tulajdonképpen saját jelölőlistát állíthat össze különböző pártlisták alapján (összességében annyi voksa van, amennyi a parlamenti mandátumok száma) — mint a sorrendi arányos személyiségelvű választás példája;- a sorrendi többségi pártválasztást sehol a világon nem használják - ez olyan rendszer lenne, ahol kötelezően meg kellene határozni a zárt pártlisták sorrendjét a többmandátumos körzetekben; ugyanúgy nincs gyakorlati példája a sorrendi arányos pártválasztásnak sem - ez egy olyan rendszer lenne, ahol minden választó két pártra szavazhatna. A választási rendszerek minden további típusa és altípusa ezen végletek közt mozog, s ezért a választó szempontjából bizonyos mértékig mindig vegyesek. E rendszerek által meghatározott koordinátarendszert jelöljük meg az F-S/T-A (feltétlen-sorrendi/ többségiarányos) betűkkel. 58
