Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
94 Lanstyák István szüksége van rá’, Er Fv Va Hv kanális ’tévécsatorna’ (metafora), Ka képződmény ’(politikai, társadalmi) szervezet’ (ez is új alakulat, akárcsak a km értelemben vett képződmény, csak nem magától jön létre), Er Fv Va Ka Hv Mv szemafor ’közúti jelzőlámpa, közlekedési lámpa’ (több lényegi szemantikai jegy azonos: külső hasonlóság, azonos funkció). A jelentésbeli kölcsönszavak közt olyanok is akadnak, amelyekben az új jelentés az egynyelvű beszélők számára nem érződik motiváltnak, nem hat természetesen; ilyenkor kontextus nélkül a szó nem is igen érthető. Ilyenkor a szó kialakulását talán életszerűbb úgy tekinteni, hogy nem is jelentéskölcsönzésről van szó, hanem a beszélők valójában tükörszót alkottak, nem is feltétlenül tudatosítva, hogy egy azonos hangalakú lexéma már létezik a magyarban. Az ilyen lexémák közel állnak az alább említett kölcsönhomonimákhoz, ám a kétnyelvű beszélők számára az új jelentések az esetek egy részében alighanem motiváltak. Ide sorolható pl. a Fv átültet ’megvalósít, elér’, Fv érdekkör ’szakkör’, Er régiség ’szolgálati idő’, Fv szétszed ’elemez’. Az ilyeneket kaik szerű jelentésbeli kölcsönszavaknak nevezhetjük. Ezek közül a Fv érdekkör ’szakkör’ már inkább kölcsöhomonima, mivel a Fv és a km jelentés közt nemigen van érezhető összefüggés. Kivételesen előfordul, hogy a ht jelentés és a km jelentés nem „kompatibilis” egymással, s ezért a szó az adott régióban km jelentésben nem használatos: Va Hv Mv község ’több települést magába foglaló közigazgatási egység’; ez a jelentés nyilvánvalóan összeférhetetlen a Km ’választott önkormányzattal irányított kisebb település’jelentéssel. 4.4.2. Kalkok A kalkok olyan nyelvi alakulatok, amelyekben két vagy több km morféma - melyekből legalább az egyik tőmorféma - új, addig a magyar nyelvben nem létező szókészleti egységgé kombinálódik. A kalkok egy vagy több szabad morfémából (szóból) állhatnak. Az egyetlen szabad morfémából (szóból) álló kalkokat tükörszónak nevezzük, a több szabad morfémából állókat pedig tükörkifejezéseknek. Részben átfedődnek a tükörkifejezésekkel a szemantikai alapon megkülönböztethető tükörszólások (de tükörszólások nemcsak szókapcsolatok lehetnek, hanem önálló mondatok is). Tükörszók példáula magyar nyelv ht változataiban a következők: Fv átfizet ’(költséget) térít’, Ka dicsérettábla ’dicsőségtábla’, Er előadótanár ’egyetemi docens’, Va Hv Mv előlát ’tervez’, Fv gyorskötszer ’sebtapasz’, Fv gyorsmentő ’rohammentő’, Fv hoteliskola ’vendéglátóipari iskola’, Er Fv kilusztrál ’(politikai indítékból) átvilágít, és fúnkciójától megfoszt’, Öv magasház ’emeletes ház, panelház’, Fv Ka Va Mv minőséges ’jó minőségű’, Ka munkaegyüttes ’vmely munkahely összes munkavállalója, teljes személyi állománya’, Fv munkatöltet ’munkakör(i leírás’, Fv Va örökíró ’golyóstoll’, Fv szélkabát ’dzseki’, Fv tanítónap ’pedagógusnap’, Öv zebracsík ’gyalogátkelőhely’. A tükörkifejezések névszói vagy igei alaptagú szókapcsolatok. Névszói alaptagú szókapcsolat pl. az Er Ka családi orvos ’háziorvos’ Fv átmeneti lakhely ’ideiglenes lakóhely’, Ka egészségügyi könyv ’<munkába álláshoz szükséges> orvosi igazolásokat, leleteket tartalmazó könyvecske’, Er konzultánsprofeszszor ’professor emeritus’; Fv polgári társulás ’egyesület’, Er Va Ka reanimációs osztály ’a különlegesen gondos) kezelést igénylőknek létesített osztály; intenzív osztály’, Fv születési szám ’személyazonosító jel’, Fv Va Mv ünnepi akadémia ’ünnepség, díszünnepély’. Igei alaptagú szókapcsolat pl. az Er Fv Va angazsálja magát ’elkötelezetten csinál vmit’, Hv Mv halljuk egymást ’felhívjuk egymást’, Hv kimegy a vizsgára ’elmegy vizsgázni’, Hv Mv látjuk egymást ’viszlát, szia’, Er vizsgát ad ’vizsgázik’, Ka vizsgát fogad ’vizsgáztat’. Tükörszólás például a Fv semmiből semmi ’meglepetésszerűen, hirtelen, váratlanul’, Mv nulla üti a nullát ’nem ér semmit’.