Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői

94 Lanstyák István szüksége van rá’, Er Fv Va Hv kanális ’tévé­­csatorna’ (metafora), Ka képződmény ’(politi­kai, társadalmi) szervezet’ (ez is új alakulat, akárcsak a km értelemben vett képződmény, csak nem magától jön létre), Er Fv Va Ka Hv Mv szemafor ’közúti jelzőlámpa, közlekedési lámpa’ (több lényegi szemantikai jegy azonos: külső hasonlóság, azonos funkció). A jelentésbeli kölcsönszavak közt olyanok is akadnak, amelyekben az új jelentés az egy­nyelvű beszélők számára nem érződik moti­váltnak, nem hat természetesen; ilyenkor kon­textus nélkül a szó nem is igen érthető. Ilyenkor a szó kialakulását talán életszerűbb úgy tekin­teni, hogy nem is jelentéskölcsönzésről van szó, hanem a beszélők valójában tükörszót alkottak, nem is feltétlenül tudatosítva, hogy egy azonos hangalakú lexéma már létezik a magyarban. Az ilyen lexémák közel állnak az alább említett kölcsönhomonimákhoz, ám a kétnyelvű beszélők számára az új jelentések az esetek egy részében alighanem motiváltak. Ide sorolható pl. a Fv átültet ’megvalósít, elér’, Fv érdekkör ’szakkör’, Er régiség ’szolgálati idő’, Fv szétszed ’elemez’. Az ilyeneket kaik sze­rű jelentésbeli kölcsönszavaknak nevezhetjük. Ezek közül a Fv érdekkör ’szak­kör’ már inkább kölcsöhomonima, mivel a Fv és a km jelentés közt nemigen van érezhető összefüggés. Kivételesen előfordul, hogy a ht jelentés és a km jelentés nem „kompatibilis” egymással, s ezért a szó az adott régióban km jelentésben nem használatos: Va Hv Mv község ’több tele­pülést magába foglaló közigazgatási egység’; ez a jelentés nyilvánvalóan összeférhetetlen a Km ’választott önkormányzattal irányított kisebb település’jelentéssel. 4.4.2. Kalkok A kalkok olyan nyelvi alakulatok, amelyekben két vagy több km morféma - melyekből leg­alább az egyik tőmorféma - új, addig a magyar nyelvben nem létező szókészleti egységgé kombinálódik. A kalkok egy vagy több szabad morfémából (szóból) állhatnak. Az egyetlen szabad morfémából (szóból) álló kalkokat tükörszónak nevezzük, a több szabad morfémá­ból állókat pedig tükörkifejezéseknek. Részben átfedődnek a tükörkifejezésekkel a szemantikai alapon megkülönböztethető tükörszólások (de tükörszólások nemcsak szókapcsolatok lehet­nek, hanem önálló mondatok is). Tükörszók példáula magyar nyelv ht vál­tozataiban a következők: Fv átfizet ’(költséget) térít’, Ka dicsérettábla ’dicsőségtábla’, Er elő­adótanár ’egyetemi docens’, Va Hv Mv előlát ’tervez’, Fv gyorskötszer ’sebtapasz’, Fv gyors­mentő ’rohammentő’, Fv hoteliskola ’vendéglá­tóipari iskola’, Er Fv kilusztrál ’(politikai indí­tékból) átvilágít, és fúnkciójától megfoszt’, Öv magasház ’emeletes ház, panelház’, Fv Ka Va Mv minőséges ’jó minőségű’, Ka munkaegyüt­tes ’vmely munkahely összes munkavállalója, teljes személyi állománya’, Fv munkatöltet ’munkakör(i leírás’, Fv Va örökíró ’golyóstoll’, Fv szélkabát ’dzseki’, Fv tanítónap ’pedagó­gusnap’, Öv zebracsík ’gyalogátkelőhely’. A tükörkifejezések névszói vagy igei alaptagú szókapcsolatok. Névszói alaptagú szókapcsolat pl. az Er Ka családi orvos ’házi­orvos’ Fv átmeneti lakhely ’ideiglenes lakó­hely’, Ka egészségügyi könyv ’<munkába állás­hoz szükséges> orvosi igazolásokat, leleteket tartalmazó könyvecske’, Er konzultánsprofesz­­szor ’professor emeritus’; Fv polgári társulás ’egyesület’, Er Va Ka reanimációs osztály ’a különlegesen gondos) kezelést igénylőknek létesített osztály; intenzív osztály’, Fv születési szám ’személyazonosító jel’, Fv Va Mv ünnepi akadémia ’ünnepség, díszünnepély’. Igei alap­tagú szókapcsolat pl. az Er Fv Va angazsálja magát ’elkötelezetten csinál vmit’, Hv Mv halljuk egymást ’felhívjuk egymást’, Hv kimegy a vizsgára ’elmegy vizsgázni’, Hv Mv látjuk egymást ’viszlát, szia’, Er vizsgát ad ’vizsgázik’, Ka vizsgát fogad ’vizsgáztat’. Tükörszólás például a Fv semmiből semmi ’meglepetésszerűen, hirtelen, váratlanul’, Mv nulla üti a nullát ’nem ér semmit’.

Next

/
Oldalképek
Tartalom