Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
A határon túli magyar szókészlet 95 4.4.3. Hibrid kalkok Sajátos átmenetet alkotnak a belső keletkezésű és az államnyelvi eredetű szavak közt az ún. hibrid kalkok. Hibrid kalkokról akkor beszélünk, ha a ht kaiknak legalább az egyik morfémája előfordul ugyanabban a jelentésben az átadó nyelv(ek)ben, nincs meg viszont a közmagyarban, s szabad morfémaként a ht nyelvváltozatokban sem. Hibrid tükörszó pl. a Fv unimobódé ’fából, fémből, műanyagból készült, előre gyártott bódé’ vagy az Őv dzsinnadrág ’farmernadrág’, melyeknek első eleme közvetlenül került át az átadó nyelvekből, míg a második része lefordítódott. Kevésbé meggyőző példa a Mv topliszendvics ’melegszendvics’, melynek első eleme egyértelműen szlovén, második eleme viszont egyaránt lehet közmagyar és szlovén eredetű (vö. szín. topli sendvič ’melegszendvics’, szó szerint „meleg szendvics”). 4.4.4. Önálló alkotások A ht eredetű szavak másik - jóval kisebb - része az államnyelvtől félig-meddig függetlenül létrehozott önálló alkotás. Pl. Őv árkádünnep ’felsőőri reformátusok ünnepe’, Ka fényjelző ’közlekedési jelzőlámpa’, Er Fv sósrúd ’ropi’ (szavak); Ka gyermeknevelési segély ’családi pótlék’, Er Fv Hv hajtási igazolvány ’gépjárművezetői jogosítvány’, Fv munkaügyi hivatal ’munkaügyi központ’, Fv szakosító iskola ’post secondary képzést nyújtó iskola’ (állandósult szókapcsolatok); Mv nincs pofabőre ’nincs bőr a pofáján’ (szólás). Akárcsak a közvetett kölcsönszók, az önálló alkotások is tartalmazhatnak az illető ht nyelvváltozatban már meghonosodott közvetlen kölcsönszavakat. Pl. Va baszketozik ’ko - sárlabdázik’ («— Va baszkét ’kosárlabda’), Fv beburcsákozik ’burcsákból sokat megiszik’ (<— Fv burcsák ’murci’), Fv bepraxol ’gyakorlatot szerez’ (<— Fv praxol ’(szakmai) gyakorlaton van’) <— Fv prax ’(szakmai) gyakorlat’, Mv bulászik ’lányok után jár, udvarol’ (<— Va Mv bula ’nő, lány’), Fv duplázik ’repetázik’ (<— Fv dupla ’repeta’), Fv félinvalid ’csökkent munkaképességű, leszázalékolt’ («— Er Fv Va Ka Hv Mv Őv invalid ’rokkant’), Fv pacskizik ’csikkeket hagy maga után’ (<— Fv pacski ’csikk’), Fv protektoroztat ’újrafutóztat’ (<— protektor ’autógumi futófelülete’ <— protektorozik ’újrafutóz’), Er szaklíceum ’szakközép - iskola’ (<— Er líceum ’gimnázium’), Fv Va Ka Hv Mv szmenázik Hv szmjenázik ’több műszakban dolgozik, műszakozik’; Va tezgázik ’mellékkeresetért dolgozik’, ’haknizik’ (<— Va tezga ’mellékkereset’, ’hakni’). Az önálló alkotások zömének az átvevő nyelvben, azaz a közmagyarban van modellje, tehát bizonyos értelemben ezek is kalkoknak tekinthetők, csak éppen km modellre vissza - menő „kalkokról” van szó. Ilyenek valószínűleg - többek között - a különféle labdajátékok nevéből keletkezett igék (pl. Va Hv Mv odbojkázik ’röplabdázik’). Mivel az átadó nyelvekben ezek helyett inkább a „röplabdát játszik” típusú szószerkezetek használatosak, az ilyen igék inkább a magyarban szokásos focizik, hokizik, teniszezik stb. analógiájára alakulhattak. Ez lehet az oka, hogy pontos igei megfelelőjük van a közmagyarban (vö. Va Hv Mv odbojka : Km röplabda, Va Hv Mv odbojkázik : Km röplabdázik). Elvileg jelentésbővülések, jelentésspecializálódások is bekövetkezhetnek kontaktushatástól függetlenül, és új jelentések is létrejöhetnek, de ez a kérdés sajnos eddig nem részesült kellő figyelemben a kutatók részéről, így kevés példánk van rá. Ilyen pl. a Fv kerület ’több járást magában foglaló közigazgatási egység’. 4.4.5. Hiperkorrekt eredetű alakok A ht eredetű szavak sajátos csoportját alkotják az olyan hiperkorrekt alakú formák, amelyek az alább említett alaki kölcsönszavak kiküszöbölésére való törekvésképpen jöttek létre nyelvtörténeti szempontból tévesnek mondható analógia alapján. Ez a folyamat úgy is tekinthető, mint az átvevő nyelv rendszeréhez való
