Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
A határon túli magyar szókészlet 85 2006b, 2006c; Lanstyák és mtsai 1998; Molnár Csikós 1990; Péntek 2007; Péntek-Benő 2003; Sándor 2002; Szabómihály és mtsai 2000; Tolcsvai Nagy 2007; Zsemlyéi 1995). A határtalanítás másik ága a Kárpátmedencei magyar nyelvi korpusz6 határon túli anyagának gyűjtése, amely a szóhatártalanítástól javarészt független vállalkozás. Szemben a szótárprogrammal, amely mind a hét határon túli magyar régióra kiterjed, a korpuszprogram keretében a Magyar Nemzeti Szövegtár határon túli korpuszába csak a négy nagyrégió (Er, Fv, Va, Ka) nyelvi anyaga kerül be.7 3. Ht NYELVVÁLTOZATOK A magyar nemzetnek 1918-1919 óta fennálló, az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés által szentesített politikai szétszakítottsága következtében a magyar nyelv kódkészlete egy sajátos nyelwáltozattípussal, azún. állami változat ok kai gyarapodott (a műszó Pete Istvántól származik, és a nemzetközi irodalomban használatos nemzeti változatok fogalmával állítható párhuzamba; 1. Pete 1988). Korábban a magyar nyelvnek csak egyetlen állami változata létezett, a magyarországi, 1918 után azonban kialakultak újabbak is, mégpedig épp azért, mert a magyar nyelvet elkezdték eltérő politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális stb. körülmények közt használni. Ennek nem lehetett más következménye, mint a magyar nyelv szét fejlőd é s e többféle állami változatra (a szétfej lődésre 1. Szilágyi N. 2008; Lanstyák 2002b, 2008; Péntek 2007). Ez a szétfej lődés a szókészlet területén abban mutatkozott meg, hogy például a ko iné jellegű mindennapi beszélt nyelvben megjelentek az államnyelvből vett különféle közvetlen és közvetett kölcsönszavak és — sokkal kisebb mértékben - az államnyelvtől többé-kevésbé független önálló alkotások, méghozzá minden ht régióban részben mások, ezáltal pedig ezek a nyelvváltozatok elkezdtek különbözni egyfelől a Magyarországon, másfelől a többi határon túli régióban beszélt mindennapi nyelvtől. Hasonlóképpen a ht nyelvjárásokba is beépültek bizonyos államnyelvi elemek, ezenkívül pedig a magyar nyelv státus- és presztízsvesztése következtében lelassult a nyelvjárások visszaszorulása, ennek következtében pedig a határ két oldalán beszélt, korábban alapvetően egységes nyelvjárások közt is különbségek alakultak ki. Mivel a magyar nyelv az utódállamokban nemcsak hétköznapi funkciókban volt használatos, hanem ún. emelkedett funkciókban is, pl. a közigazgatásban, a publicisztikában, a magas kultúrában, az oktatásban, a hitéletben, a tudományos kutatásban (tehát olyan nyelvi funkciókban, amelyekben a standardközpontú kultúrákban a standard nyelvváltozatot szokás használni), a magyar standardnak is kialakultak a ht régiókban sajátos állami változatai, ezáltal pedig a magyar nyelv belépett az ún. többközpontú nyelvek sorába.8 Amint az előzőekből kiderült, az 1918 után bekövetkezett szétfej lődés nem csupán egyetlen nyelvváltozatot érintett, hanem sokat (elvileg az összesét), ám hozzá kell tenni: nem egy-6. L. http://corpus.nytud.hu/mnsz. 7. A szóhatártalanításra 1. pl. Eőry 2007; Kolláth 2005a, 2005b, 2006, 2007a, 2007b, 2007c; Lanstyák 2004, 2006a; Péntek 2007; Tolcsvai Nagy 2007b; a névhatártalanításra 1. Szabómihály 2005, 2007; Vörös 2007; a korpuszépítés határtalanítására 1. M. Pintér 2007. A határtalanítás elméleti megközelítésére 1. Tolcsvai Nagy 2007. 8. Többközpontúnak azokat a nyelveket nevezi a nemzetközi szakirodalom, amelyeket több országban használnak „emelkedett” funkciókban, s emiatt standardjuk normája az egyes országokban eltér egymástól (1. Clyne szerk. 1992). A magyar nyelv többközpontúsága nem valamiféle vitatható elmélet, hanem könnyen ellenőrizhető empirikus tény: tagadhatatlan ugyanis, hogy a standard magyar dialektutst a Hu és a ht beszélők többféle ún. „emelkedett” funkcióban használják (azaz nem csupán ,,konyhanyelv”-ként), és az is empirikus tény, hogy ennek nyelvi következményei is vannak, a magyar standard mind a nyolc régióban sajátos vonásokkal is rendelkezik, amellett, hogy alapvetően mégis mind a nyolcban azonos. (A nagyfokú azonosság miatt beszélünk a magyar standard Hu, Er, Fv stb. változatairól, nem pedig Hu, Er, Fv stb. standardokról.)
