Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői

84 Lanstyák István egyéni kutatóhelyek központi adminisztratív hátterét az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbség­kutató Intézete biztosította, szakmai szempont­ból pedig a Termini Kutatóhálózat az MTA Nyelvtudományi Intézetére támaszkodik legin­kább. A kapcsolatot a Nyelvtudományi Intézet és a Termini közt 2007 óta együttműködési megállapodás szabályozza. 2. A HATÁRTALANÍTÁS Azokat a nyelvészeti - jelenleg leginkább lexi­kológiai és lexikográfiai, valamint korpusznyel­vészeti - munkálatokat, melyek célja az, hogy az újonnan készülő vagy átdolgozott magyarorszá­gi nyelvészeti kiadványokban jelentőségüknek megfelelően jelenjenek meg a magyar nyelv határon túli változatai, határtalanításnak nevezzük. A határtalanítás célja, hogy a címük szerint „a” magyar nyelvet vagy annak valamely részrendszerét bemutató kiadványok (értelmező szótárak, idegen szavak szótárai, helyesírási szó­tárak, helyesírás-ellenőrző számítógépes progra­mok, szinonimaszótárak, névszótárak, csoport­nyelvi szótárak, kétnyelvű szótárak, nyelvtanok, helyesírási, nyelvhasználati, stilisztikai kézi­könyvek stb.) ne a magyarországi, hanem az egyetemes magyar nyelvvel foglalkozzanak, ahogy azt címükben is hirdetik. Újabban a „határtalanítás” műszót már ennél tágabban is kezdik használni, így nevezve például a magyar nyelv szétfej lődésével kapcsolatos nyelvalakítá­si munkálatokat is, pl. egyes határon túli magyar elemek kodifikálását (1. Péntek 2007; a határta­lanítás nyelven is túlmutató, kulturális és egyéb aspektusaira 1. Tolcsvai Nagy 2007a). A határtalanítás egyik legfontosabb területe jelenleg éppen a magukat „magyar”-nak neve­ző magyarországi szótárak közmagyarrá tétele, a szóhatártalanítás. A szóhatártalanítás legfontosabb előzményének a Magyar értelme­ző kéziszótár 2., átdolgozott kiadásával kapcso­latos, 1995 és 2003 közt zajló munkálatok tekinthetők; ezek során három ht5 régióból (Er, Fv, Ka) kerültek be szavak, állandósult szókap­csolatok, jelentések, vonzatok a szótárba Pusz­tai Ferenc irányításával (1. Beregszászi -Cser­­nicskó 2004: 127-137; Lanstyák 2004). A Termini munkatársai által végzett szóhatártala­­nító program keretében eddig három szótár gaz­dagodott szavakkal, szókapcsolatokkal, alak­­változatokkal, jelentésekkel, vonzatúkkal mind a hét ht régióból (Er, Fv, Va, Ka, Hv, Mv, Őv): az Osiris Helyesírás szótári része, a Tolcsvai Nagy Gábor által írt Osiris Idegen szavak szótá­ra (1. Tolcsvai Nagy 2007b), valamint az Eőry Vilma főszerkesztésével készült Értelmező szó­tár + (vö. Eőry 2007). Jelenleg a Microsoft Office XP szövegszerkesztő programjaihoz készített helyesírás-ellenőrző határtalanítása van napirenden Prószéky Gábor és munkatársai jóvoltából. Elvileg a szóhatártalanításhoz tarto­zik, de a problematika sajátosságai és különös jelentősége miatt külön területként tarthatjuk számon a névhatártalanítást, a határon túli helynevek (domborzati nevek, vízrajzi nevek, településnevek stb.) és családnevek számbavételét és standardizálását. A szóhatártalanítás fontos eredményei közé tartoznak azok a részben vagy teljesen lexiko­lógiai és lexikográfiai témájú publikációk is, amelyek a ht szavakkal kapcsolatos elméleti és módszertani kérdésekről vagy a sajátos ht szó­kincs konkrét problémáiról szólnak; ezekből jómagam is sokat merítettem (1. pl. Andric 1995, 2000, 2004; Benő 2004a, 2004b, 2007; Beregszászi-Csemicskó szerk. 2004a, 2004b; Bura 2004; Csemicskó szerk. 2003; Eőry 2007; Guttmann 2004; Kolláth 2005b; 2007c, 2007d; Lanstyák 2002a, 2003, 2004, 2005, 2006a, 5. Az alábbiakban az egyes magyarlakta régiók, ill. az ezekben használt magyar nyelvváltozatok, az ún. állami nyelv­­változatok jelölésére a következő rövidítéseket használom: Er - Erdély, Fv - Felvidék, Va - Vajdaság, Ka - Kárpátalja, Hv - Horvátország, Mv - Muravidék, Öv - Őrvidék (Burgenland), Hu - Magyarország. A határon túli magyarlakta régiókra, ill. azok nyelvére együttesen a Ht, ill. ht rövidítéssel, az egész Kárpát-medence magyarlakta területeire, ill. a közmagyar nyelvre a Km, ill. km rövidítéssel utalok (a nagy kezdőbetűs formát vagy mondat elején, vagy a nyelvi ada­tok bemutatásakor, mintegy a régió megnevezéseként, tulajdonnévszerüen használom).

Next

/
Oldalképek
Tartalom