Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
68 Lanstyák István elemekről meg kell jegyezni, hogy ezek mellett a legtöbb esetben MM megfelelőjük is széleskörűen használatos; vannak beszélők, akik a legtöbb szónak csupán MM változatát használják, vannak beszélők, akik az MM és az SM formákat felváltva használják, a beszédhelyzet követelményeinek megfelelően, s vannak olyanok is, akik a szavak egy részét kizárólagosan SM formájukban ismerik és használják.21 3.1.1. Közvetlen kölcsönszavak Történetileg a közvetlen kölcsönszók olyan szavak vagy (olykor) kifejezések, melyek morfémahelyettesítés nélkül vagy csupán az átvevő nyelv alaktani rendszerébe való beépüléshez elengedhetetlenül szükséges mértékű morfémahelyettesítéssel kerültek be az átadó nyelvből az átvevő nyelvbe. A szinkrónia síkján egy lexémát akkor tekinthetünk közvetlen kölcsönszónak az SM-ben, ha az SS-ben van azonos vagy hasonló hangalakú és azonos vagy hasonló jelentésszerkezetű megfelelőjük, miközben az MM-ből ilyen lexéma nem mutatható ki. Például sok SM beszélő használja a kopacski ‘futballcipő’ szót. Ennek megfelelője az SS- ben a vele azonos jelentésű kopačky, amely nyilvánvalóan a kopať ‘rúg’ szó -čka deverbális nomenképzős származéka (többes számban). Az MM-ben ez a szó ismeretlen, ott ezek helyett a futballcipő és a focicipő használatos, ezért a kopacski-t közvetlen kölcsönszóként határozhatjuk meg az SM-ben. A közvetlen kölcsönszókon belül érdemes először is elkülöníteni a köznevek és a tulajdonnevek kategóriáját, mivel ezek több tekintetben is eltérnek egymástól; ezenkívül sajátos csoportot alkotnak a betűszók is. Az SS eredetű SM közneveken belül eltérő „viselkedésük” alapján elkülöníthetjük a laikus beszélő által is szlovák eredetűnek érzett elemeket, a laikus beszélő által a szlovákban idegen eredetűnek érzett elemeket, illetve az állandósult szókapcsolatokat; ez utóbbiak a kölcsönzés és a kódváltás határmezsgyéjén helyezkednek el. Nézzünk meg néhány példát az egyes csoportokra! 1. Szlovák eredetű elemek: SM párki ‘virsli’, vö. SS párky', SM alobal ‘alufólia’, vö. SS alobal, SM bandaszka ‘marmonkanna’, vö. SS bandaska; SM válenda ‘heverő’, vö. SS és CS válenda', SM zsumpa ‘emésztőgödör’, vö. SS žumpa', SM kalkulacska ‘számológép’, vö. SS kalkulačka', SM haszák ‘állítható csavar - kulcs’, vö. SS hasák; SM vlecska ~ lecska ‘pót - kocsi’, vö. SS vlečka', SM szanitka ‘mentőautó’, vö. SS sanitka. 2. A szlovákban idegen eredetű szavak: SM deratizáció ‘patkányirtás, rágcsálóirtás’, vö. SS deratizácia', SM matrika 1. ‘anyakönyv’, 2. ‘anyakönyvi hivatal’, vö. SS matrika 1. 2. SM inventúra ‘leltározás’, vö. SS inventúra', SM kulturista ‘testépítő’, vö. SS kulturista', SM szkripta ~ szkriptum ‘egyetemi/főiskolai (nyomtatott) jegyzet’, vö. SS skriptá (t.sz.); SM tunel ‘alagút’, vö. SS tunel, SM areál ‘telep’, vö. SS areál. 3. Állandósult szókapcsolatok: SM (és SS) výpis z registra trestov ‘erkölcsi bizonyítvány’; SM (és SS) číslo občianskeho preukazu ‘személyi igazolvány száma’; SM (és SS) rodné číslo ‘személyi szám’; SM (és SS)podací lístok ‘feladóvevény’; SM (és SS) rodný list ‘születési anyakönyvi kivonat’.22 A jelentéstani alapon elkülönített tulajdonnevek fő csoport)ait a helynevek, a személynevek és az intézménynevek alkotják; az első két csoport esetében a határvonal a tényle21. Az SM szókincsét többféle, eltérő módszertanú kutatás keretében vizsgáltuk. Ezeket most nincs hely itt bemutatni, rövid áttekintésük más munkákban olvasható (Lanstyák 1999-2000: 18-19, Lanstyák 2006). Ezek a kutatások szolgáltak és szolgálnak a folyamatosan épülő szókészlettani adatbázis alapjául. 22. A szókapcsolatok kölcsönszó volta problematikus, leginkább a kódváltás és a kölcsönzés határmezsgyéjén álló alakulatoknak tekinthetjük őket. Használati gyakoriságuk, megáilapodottságuk alapján inkább kölcsönszók, a magyar nyelv rendszerébe való beilleszkedésük hiánya, ill. nehézségei alapján inkább vendégelemek. Ez magyarázza eltérő közlésmódjukat.
