Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői 67 bázisváltás kulcsszavaira (pánske návštevy ’férfilátogatók’) utal vissza a beszélő, aminek így szövegkohézió-erősítő szerepe van. A harmadik példában a vendégnyelvi betét egy, a hivatali regiszterbe tartozó fogalomra utal (dohoda o vykonaní práce ’megbízási szerződés’), amelyet az adatközlő valószínűleg meg sem tudott magyarul nevezni, így a váltás a nyelvi hiány kiküszöbölését is szolgálta (vö. 2.2.1). A kifejezés egyes beszélői csoportok számára akár kölcsönzés státusú is lehet. Az utolsó példában egy szlovák vendégnyelvi betét mellett egy angol is található, ugyanis a beszélő által említett szereplő egy arab ember volt, akivel a beszélő angolul is társalgóit. A krém na nohy egyfajta idézet is lehet, amennyiben a termékre ez volt ráírva. Jelzői értékű hátravetett határozóról van szó, melynek a magyarban összetett szó (lábkrém) felel meg. Az élmény erőssége és a két nyelvbeli megformáltság eltérése, illetve az analóg krém szó nagyfokú fonetikai hasonlósága a két nyelvben késztethette a beszélőt kódváltásra.18 A vendégnyelvi betétből egyébként hiányzik a tárgyrag, nyilván mert problematikus, hogy azt a szerkezet alaptagjához kellene-e csatolni (a krém szóhoz, azaz: „krémet na nohy"), vagy pedig a vendégnyelvi betét egészét kellene tárgyraggal ellátni (azaz „krém na nohy-t”).19 3. KÖLCSÖNZÉS Szemben a kódváltással, amely alkalmi kontaktushatás következményeként létrejövő ún. alkalmi kontaktusjelenség, a kölcsönzés - az SM változatok 1918 utáni rétegéből eddig ki nem mutatott maradványhatással együtt - az állandósult kontaktushatás következményeként létrejövő állandósult kontaktusjelenségek közé tartozik (1. Lanstyák 2002).20 A kölcsönzés nagyon sokrétű jelenség. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a kölcsönzés eseteinek alapos megtárgyalását, csupán egy rövid áttekintést adhatok a legfontosabb típusokról, néhány kiragadott példával illusztrálva azokat. Az olyan érdekes és fontos kérdésekre pedig, mint pl. a kölcsönzéstermékek beépülése az átvevő nyelv rendszerébe vagy a kölcsönzés hosszabb távú következményei, egyáltalán nem áll módomban kitérni. 3.1. Szókölcsönzés A kölcsönzéstermékek bemutatását a kölcsönszavakkal kezdjük, mivel a szókölcsönzés a kölcsönzés egyedüli reális típusa olyan értelemben, hogy csak szavak, kifejezések kerülnek át közvetlenül egyik nyelvből a másikba; a hangok, hangszínámyalatok, toldalékok másodlagosan, szavak révén jutnak be az átvevő nyelvbe, s csak később válnak le ezekről és „vándorolnak át” első nyelvi szavakra (kivéve, ha maradványjelenségről van szó). Ezért a többi kölcsönzéstípus megértése feltételezi a szókölcsönzés problematikájának ismeretét. A szókészlettan síkján a közvetlen kölcsönzés következtében közvetlen kölcsönszók és alaki kölcsönszók jönnek létre, a közvetett kölcsönzés révén pedig kalkok és jelentésbeli kölcsönszók. Ezek alkotják a kölcsönszavak négy alaptípusát. Mindkét folyamat, a közvetlen és a közvetett kölcsönzés is szerepet játszik a kai - kok egy sajátos válfajának, a hibrid kalkoknak a kialakulásában. (A rendszerezés részleteinek bemutatására 1. Lanstyák 2006; 1. még Lanstyák 1999-2000.) A példaként bemutatott szókészleti 18. Az adatközlő maga, akit utólag szembesítettek mondatával, a következő magyarázatot adta: „Hamarabb eszembe jutott az a szó, hogy krém, és akkor ahoz nem mondhattam, hogy krémlábat, hanem krém na nohy.” (Némethová 2001: 25) 19. A szerző a kutatás négy adatközlőjével tesztelte a három megoldás elfogadhatóságát (1. hozott nekem krém na nohy; 2. hozott nekem krém-e t na nohy; 3. hozott nekem krém na nohy-t). Az elsőt csak az az adatközlő tartotta jónak, akitől az érintett mondat eredetileg elhangzott; a másodikat ketten nagyon jónak, ketten pedig elfogadhatónak tartották; a harmadikat mind a négyen elutasították. (Némethová 2001: 25.) 20. Az alkalmi kontaktushatás nem más, mint az átadó nyelvnek, ill. a kétnyelvüségi helyzetnek konkrét beszélők konkrét átvevő nyelvi diskurzusaira gyakorolt alkalmi hatása; ilyen pl. az interferenciahatás. Az állandósult kontaktushatás az átadó nyelvnek, ill. a kétnyelvüségi helyzetnek az átvevő nyelv rendszerére gyakorolt hatása.
