Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői 65 nyelvi rendszer minden síkján, mindenekelőtt a fonológiai, morfológiai, szintaktikai és lexikális síkon. Lexikális sikon így jönnek létre a közvetlen és a közvetett kölcsönszavak. A nyelvi kölcsönzés kérdésével alább részletesebben is foglalkozom. Az interferenciajelenségek és a kontaktustermékek a prototipikus kontaktusjelenségek; összefoglalóan eseti kontaktusjelenségeknek nevezzük őket (1. Lanstyák 2002). A másodnyelv hatása lehet kevéssé észrevehető, közvetett, de lehet nyilvánvaló, közvetlen is. A közvetett hatás esetében a másodnyelv hatása első nyelvi elemeken keresztül nyilvánul meg; ez a Haugen-féle „helyettesítés” (1949: 288; 1972: 82). Pl. az SM munkatöltet ‘munkakör; munkaköri leírás’ szó vagy az SM délután majd hívok neked ‘felhívlak’ mondat egyetlen olyan morfémát sem tartalmaz, amely ismeretlen volna az MM-ben, ezek kapcsolódása azonban szlovák mintát követ; vö. SS pracovná náplň (szó szerint „munkai töltet”), ill. SS zavolám ti („hívok neked”)15 Hasonlóképpen az SM névhasználat szó [névhasználat] ejtésben csupa olyan fonémát tartalmaz, amely az MM-ben is megtalálható, szlovák hatásra azonban elmarad a h zöngétlenítő hatása, melynek következtében a szó MM kiejtése [néfhasználat]16. A másodnyelv közvetett hatása révén az első nyelvben létrejövő jelenségeket „testetlen kontaktusjelenségek”-nek is nevezzük. A másodnyelv közvetlen hatása esetében a másodnyelvi elemek közvetlen módon je - lennek meg az első nyelvben (ami persze nem azt jelenti, hogy ne idomulnának az átvevő nyelv hang-, alak- és mondattani rendszeréhez, vagyis ne érvényesülne bennük részleges he -lyettesítés); ez a Haugen-féle „átvétel” (1949: 288; 1972: 82). Pl. az SM hranolki ‘hasábburgonya’ szónak mind hangteste, mind jelentése közvetlenül az SS-ből származik, vö. SS hranolky (miközben fonetikai szinten helyettesítés is történhet, és a szó az SM-ben ejthető zöngétlen szókezdő h-val és kerekített a-val is17). A másodnyelv közvetlen hatása révén az első nyelvben létrejövő jelenségeket „testes kontaktusjelenségek”-nek is nevezzük. Az SM változatokban, ahol a kétnyelvűség rövid múltjából és az SM beszélőközösség jellemzőiből következően az SS hatása nem túl erős, a közvetlen kölcsönzés úgyszólván csak a szókészlettan síkján jelentkezik, a közvetlen kölcsönszavak szinte az egyedüli testes kontaktusjelenségek az SM-ben. A hangtan, alaktan és mondattan síkján csak közvetett kölcsönzésre találunk meggyőző példákat, az így létrejövő kontaktusjelenségek szinte kivétel nélkül testetlenek (1. a 3. fejezetet). A kölcsönzésnek egy kevésbé határozott, még a közvetett kölcsönzésnél is kevésbé észrevehető, marginális, az alkalmilag jelentkező interferenciától nehezen elválasztható válfaja az ún. megerősítés, azaz a gyakorisági eltérések rögzülése (a kétnyelvű olyat mond, amit az egynyelvű is, de gyakrabban vagy ritkábban, és ez közösségi szinten is jellemző). Mivel a gyakorisági eltérésekben sokszor egyértelműen tetten érhető a másodnyelv hatása, ezeket sem zárhatjuk ki a kontaktusjelenségek köréből. Az illető nyelv egynyelvű változataiból teljesen hiányzó ún. abszolút kontaktusjelenségekkel szemben az ilyeneket relatív kontaktusjelenségeknek nevezzük (1. Lanstyák 2002). 15. Itt és a későbbiekben ha az SM szavak SS vagy MM megfelelőinek jelentése nincs megadva, ez annyit jelent, hogy az azonos az SM szóéval. Az egyszerű idézőjelek közé a szó jelentését tesszük, dupla idézőjel közé pedig elemek szerinti jelentését. 16. Az SS-ben a h zöngés, így természetesen nem zöngétleníti az előtte álló v-t (sem más mássalhangzót). AZ MM-ben és az SM-ben a h zöngétlen, s az előtte álló zöngés mássalhangzót zöngétleníti mind az MM-ben, mind az SM-ben. Az SM-ben azonban kivételt képez a v, melynek esetében a zöngétlenító hatás elmaradhat. A A-nak ezzel együtt járó zöngésülése nem okoz fonológiai változást, mivel a A esetében a zöngésség/zöngétlenség nem releváns jegy. 17. Az SS-ben az a kerekitetlen, a standard MM-ben (és a standard SM-ben is) kerekített.
