Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői

64 Lanstyák István tartalmazó mondatokban ugyanis az egykori átadó nyelv szerepe már nem aktív.13) A kódvál­tásnak két, egymástól meglehetősen eltérő alap­típusa van: a bázisvált(ogat)ás és a bázistartó kódváltás. A bázisvált(ogat)ás a kétnyelvűség helyzeti hatásának eredményeképpen jön létre, a bázistartó kódváltás viszont a kétnyelvűség eseti hatásához tartozik (tekintve, hogy a másodnyelv konkrét elemeinek hatása nyilvánul meg benne), ezért később foglalkozunk vele. A bázisváltás, ill. bázisváltogatás a kódvál­tásnak az a fajtája, melynek során az a nyelv, amely az adott (hosszabb) beszédmegnyilvá­nulás nyelvtani szerkezetét meghatározza, azaz a bázisnyelv a társalgás során - egyszer vagy többször, ideiglenesen vagy véglegesen - meg­változik. Az alábbi példák14 négy fiatal nő be­szélgetéseit rögzítő adatbázisból valók (vö. Németh 2002). Co, Martina tam pôjde (..), én nem megyek, szabad­ságon leszek. NO, de Livi, de hogy írhatod te alá, ty si zamestná­­vateľl Odaadtam a autópapírokot, mondom neki: aj vodi­­čäk? (nevet) NO, však ano! Mondom neki, (nevet): musím to pohľadať, [nevet) Fölnyitottam a villanyt. Az első esetben a beszélő egy szlovák ismerő­sére utal, a rá vonatkozó információt szlovákul közli. A második példában a beszélő kódváltá­sa a hivatali dokumentáció szlováknyelvü­­ségével magyarázható: a váltás egy szlovákul megismert szabályra, eljárásmódra való közve­tett utalásként is felfogható. A harmadik idézet­ben a beszélő mind saját magát, mind az őt megállító rendőrt azon a nyelven idézi, ame­lyen a párbeszéd folyt. A bázistartó kódváltásnak nagyon sokféle oka és célja van csak ebben az egyetlen közös - ségben is (erre 1. Németh 2002). Az SM beszé­lőközösség különféle részlegeiben a beszélők más-más módon és mértékben élnek a kódvál­tás nyújtotta lehetőségekkel. Homogén csopor­tokban például - vagyis olyan csoportokban, melyeknek minden tagja magyar - ritkábban alkalmazzák a bázisváltogatás eszközét kom­munikatív stratégiaként, mint heterogén cso­portokban - azokban a csoportokban, melyek­hez mind kétnyelvű magyarok, mind kétnyelvű szlovákok tartoznak. Homogén csoportokban a bázisváltás legtriviálisabb esete az, amit a 3. példa képvisel: a másik nyelven elhangzottak másik nyelven való idézése. (A kérdésre bővebben 1. Lanstyák-Szabómihály 1996b; Lanstyák 2000b.) Hát, Martina elmegy oda (..), én nem megyek, sza­badságon leszek. NO, de Livi, de hogy írhatod te alá, te vagy a munkaadói Odaadtam a autópapírokot, mondom neki: a jogsit is? (nevet) NO, hát igen! Mondom neki, (nevet): meg kell keresnem, (nevet) Fölnyitottam a villanyt. 2.3. A másodnyelv elemeinek és for­máinak hatása (eseti kontaktushatás) A másodnyelv elemeinek és formáinak az első nyelv elemeire és formáira gyakorolt egyenes hatását a kétnyelvű egyén beszédében „interfe­­renciá”-nak nevezzük, az interferenciahatás kö­vetkeztében létrejövő jelenségeket pedig „interferenciajelenségek”-nek. Az interferencia nyelvi következménye a nyelvi kölcsönzés a 13. Természetesen ez a szigorú elhatárolás elméleti jellegű: a prototipikus kódváltást kívánja a prototipikus kölcsönzéstől megkülönböztetni. A valóságban átmeneti esetek sokaságával találkozhatunk, melyekben az átadó nyelv szerepe többé vagy kevésbé aktív. 14. Az élőnyelvi példákban a bal oldali oszlopban az eredetileg elhangzott szöveg átiratát találjuk, a jobboldaliban pedig magyar fordítását. A dőlt betűs részek szlovákul hangzottak el. Kis kapitálissal az analóg, azaz mindkét nyelvben fone­­matikai szinten azonos hangalakú és legalább részben egyező jelentésű szavak vannak szedve, aláhúzással a közvet­len vagy közvetett szlovák kölcsönszavak és interferenciajelenségek vannak jelölve. A szupraszegmentális jelensé­gekre utaló szöveges megjegyzések gömbölyű zárójelekben vannak. További jelölések: (.) rövid szünet, (..) közepesen hosszú szünet, [...] kihagyott, azaz nem közölt szövegrész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom