Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvmenedzselés
570 Misad Katalin A terméknéwizsgálat során az is kiderült, hogy egy-egy szlovák terméknévnek többféle magyarországi megfelelője létezik: a szlovák čerstvé maslo megnevezésnek például a magyarországi kereskedelmi forgalomban a teavaj, csemegevaj vagy márkázott vaj felel meg (vö. Mészáros 2005: 187). A szlovákiai magyar fordításokban azonban szinte kivétel nélkül a szlovák megnevezés szó szerinti fordítása, a friss vaj szerepel, elvétve találkozni csak a teavaj műszóval, a másik két kifejezés egyetlen szlovákiai magyar árukatalógusban sem szerepel. 5.2. A szlovák és magyar termékmegnevezések formai jellemzői A vizsgált szlovák és magyar terméknevek eltérő formai sajátosságai a két nyelv szerkezeti különbözőségéből eredeztethetőek (vö. Mészáros 2005: 188). Mind a vizsgált sütő- és húsipari termékekről, mind a tejtermékekről elmondható, hogy megnevezéseikben a szószerkezetek dominálnak: az egyes fogalmak megnevezéséhez általában több szemantikai jegy nyelvi kifejezése szükséges. A termékkatalógusokban előforduló néhány tőszó ugyanakkor mindig egy-egy általánosabb kategóriát jelöl (pl. rožok - kifli, jogurt - joghurt stb.). A megnevezések között kevés a képzett szó, ezek is inkább a szlovák nyelvű példaanyagra jellemzőek (pl. sekaná - vagdalt hús, tlačenka — disznósajt, nátierka — szm. kenő). A magyar terminusokban nagy számban fordulnak elő összetett szavak, a szlovák megnevezések között viszont egyetlen összetétel sincs. Mindkét nyelvben meghatározó a jelzős szószerkezetek száma, ezek formai felépítésében azonban jelentős különbségek figyelhetők meg: a szlovák megnevezésekben gyakoriak az ún. hátravetett melléknévi vagy főnévi jelzővel jelölt szerkezetek, pl.: plece údené rolované - göngyölt füstölt lapocka, chlieb rascový — köménymagos kenyér, treska v majonéze — majonézes tőkehalsaláta, smotana do kávy — kávétejszín. A szlovák kongruens jelzőt tartalmazó szókapcsolatok standard magyar megfelelője általában összetett szó (pl. jogurtový krém - krémjoghurt, pečienková paštéta - májpástétom, dukátové buchtičky - aranygaluska). A következő formai jellegzetesség, hogy - főként - az egyes húsipari termékek szlovákiai magyar megnevezéseiben jóval magasabb a többes számú formák aránya, mint a standard magyarban, pl.: hydinové drobky — szm. baromfiaprólékok, ms. baromfiaprólék', kuracie pečienky — szm. csirkemájak, ms. csirkemáj', kuracie stehná — szm. csirkecombok, ms. csirkecomb. Ennek oka szintén a két nyelv szerkezeti különbözőségében keresendő: míg a magyarban a több azonos vagy hasonló egyedből álló dolgok általában egyes számban szerepelnek, a szlovákban gyakoribb a többes szám használata (vö. Lanstyák 1998: 26—27 ). 6. ÖSSZEGZÉS Tanulmányunkban mindenekelőtt arra szerettünk volna rámutatni, milyen nehézségek merülnek fel szlovákiai magyar viszonylatban az egyes szakszók és -kifejezések összevetésében és azonosításában. Tapasztalataink szerint a megfeleltetést leginkább a két nyelv elemeinek motivációjában előforduló különbségek nehezítik (vö. Lanstyák-Szabómihály 2002: 31; Mészáros 2002: 66): a kétnyelvű (szlovák-magyar) fonásanyagból származó példák azt igazolják, hogy a szlovákiai magyar megnevezésekben gyakran a szlovák kifejezés motivációjának megfelelő kölcsönszó rögzül (lásd nátierka - kenő, biely jogurt - fehérjoghurt stb.). Ugyanakkor a két ország eltérő és hiányos szabványrendszere, valamint a szlovák és a magyar nyelv eltérő formai sajátosságai is rányomják bélyegüket a szlovákiai magyar szakszókincs állapotára és használatára. Szlovákiában a szaknyelvek írott és beszélt változata kevésbé különül egy egymástól, a sajátos szaknyelvi fordulatok használatának nem volt mikor és hol kifejlődnie (Lanstyák 1998: 27). A szlovákiai magyar szaknyelvi tervezés legsürgetőbb, ugyanakkor állandó feladata a szlovák
