Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai
542 Vančoné Kremmer Ildikó folyik, de minden írásbeli dokumentáció (a leckekönyv, a vizsgalap, jegyzőkönyvek stb.) államnyelvű. A magyar nyelv és irodalom oktatása a tanár képzésben főbb vonalaiban megegyezik a magyarországi képzéssel, s nyelvileg is és tartalmában megfelel az ilyen irányú oktatással szemben támasztott követelményeknek. A problémát a „tanártúltermelés” jelenti. A szlovákiai magyar nemzetiség iskolai végzettségét tekintve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mintegy a felével kisebb, mint a többségi nemzeté. Ezen belül azonban még kedvezőtlenebb az egyes szakágazatokban és az egyes szakokon tanulók aránya. Az oktatási minisztérium 1998-ban végzett felmérése szerint Szlovákiában 581 magyar nyelv és irodalom szakos tanár tanított az általános iskolák felső tagozatán és a középiskolákban. Az eddigi adatok alapján a 2008/2009-es tanévben nappali és levelező tagozaton a magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók száma együttesen elérheti az ezret (László 2006). E torzulásnak egyik valószínű oka, hogy a nemzetiségi lakosság körében nagy az igény az anyanyelvi képzés iránt, s mivel ez főleg tanári szakokon és magyar nyelv és irodalom szakpárosításban lehetséges, a jelentkezők sokkal nagyobb mértékben választják ezt a szakot, mint más, esetleg nem anyanyelvi képzésű pályát. Ezt mutatja az a tény is, hogy a 2007/2008-as tanévre a nyitrai egyetem magyar szakára 215-en jelentkeztek. A hungarológia képzés fő problémája, hogy a besztercebányai egyetem képzésén kívül nem tölti be eredeti küldetését, hanem egyfajta magyar szak pótló szerepe van. Azok a gyöngébb eredményekkel rendelkező diákok, akik a magyar szakra nem jutottak be, általában sikerrel jelentkeznek hungarológus képzésre. A képzés célja csak általánosság szintjén van meghatározva, és a végzősök tovább fogják növelni azoknak a számát, akik tulajdonképpen magyar szakkal próbálnak majd elhelyezkedni. A magyar nyelvnek mint idegen nyelvnek az oktatása nem jelent problémát, hiszen a hallgatók nagy része magyar anyanyelvű, a tolmácsképzésen kívül csupán a diákok 8%-a nem járt magyar tanítási nyelvű iskolába. A magyar anyanyelvű diákok számára a nagyobb problémát az államnyelv megfelelő szintű elsajátítása jelenti. 5. MAGYAR TANNYELVHASZNÁLAT A SZLOVÁKIAI LELSŐOKTATÁSBAN Magyar tannyelvhasználatról két egyetem, a Selye és a Konstantin Filozófus Egyetem esetében beszélhetünk. A komáromi Selye János Egyetemen három karon folyik a képzés, a Gazdaságtudományi Karon, a Pedagógia Karon és a Teológia Karon. Az oktatás nyelve magyar. A Gazdaságtudományi Karon a szlovákiai vonatkozású tárgyak, a jog, a számvitel, az adórendszer, valamint a kis- és középvállalkozások gazdaságtana oktatása szlovákul történik. Ez az oktatott tárgyaknak kb. 20%-a. A vizsgáztatás nyelve a tantárgy oktatási nyelve, az írásos dokumentáció szlovák nyelvű. 1. táblázat A hallgatók számának alakulása a Selye János Egyetemen az elmúlt 5 évben év nappali levelező együtt 2004/2005 251 386 637 2005/2006 752 759 1511 2006/2007 990 1114 2104 2007/2008 1263 1069 2232 2008/2009 1379 1251 2630 (forrás: www.uips.sk)
