Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai
VANČONÉ KREMMER ILDIKÓ MEGJEGYZÉSEK A SZLOVÁKIAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁSRÓL 1. BEVEZETÉS Szlovákiai viszonylatban beszélhetünk a magyar nyelv és irodalom oktatásáról magyar anyanyelvűek számára, a magyar nyelv és irodalom oktatásáról nem magyar anyanyelvűek vagy nem magyar tanítási nyelvű iskolában érettségizettek számára, és az egyéb szakokon magyar nyelven folyó felsőoktatásról. Szlovákiában 2009-ben huszonhárom államilag fenntartott, valamint tíz magán felsőfokú oktatási intézmény működött. A szlovák nemzetiségű nappali hallgatók száma 2009-ben 133 526, a magyar nemzetiségűek száma 6421 volt, ami az egyetemisták 4,8%-át jelenti (Forrás: UIPŠ Bratislava, Separát štatistickej ročenky školstva SR, 2009), s a részlegesen vagy teljesen magyar nyelven tanuló magyar nemzetiségű nappali tagozatos egyetemi hallgatók száma a 1843 volt, ami az összes magyar nemzetiségű nappali tagozatos egyetemi hallgatóknak csupán 28,7%-a. Az önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmények a II. világháború után Csehszlovákiában megszűntek, Szlovákiában 2004-ig önálló magyar egyetem nem létezett. Három felsőfokú intézményben lehetett magyar nyelvet és magyar nyelven tanulni: A Comenius Egyetemen Pozsonyban, Nyitrán a Konstantin Egyetemen és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen. 2004 január elsején létrejött a Selye János Egyetem komáromi székhellyel, amely az első szlovákiai magyar egyetem. Bár a szlovákiai magyarság fejlett iskolarendszerrel rendelkezik, az egyes oktatási intézmények hálózata azonban eltérő fejlettségű. Legfejlettebb az alapiskolák hálózata, kevésbé fejlett a középiskolák, főleg a szakközépiskolák, de különösen a szakmunkásképzők intézményrendszere. A 2004-es esztendőig a leghátrányosabb helyzetben a magyar nyelvű felsőoktatás volt, hiszen Szlovákiában nem létezett olyan felsőfokú intézmény, amely önálló szerkezeti egységbe tömörítette volna a magyar nyelvű képzést. Magyar nyelven részlegesen vagy teljes mértékben Nyitrán 1960-tól a különböző tanár szakokat hallgathatták a magyar nemzetiségű diákok. Több éves politikai huzavona után 2003 novemberében a Nyitrán a Konstantin Filozófus Egyetem 5. karaként létrejött a Közép-európai Tanulmányok Kara, amely az eredeti elképzelések szerint a nemzetiségi tanárképzést hivatott biztosítani. A komáromi Selye János Egyetem három karral jött létre: Tanárképző Kar, Gazdaságtudományi Kar és Református Teológiai Kar. 2. KÉTNYELVŰSÉG ÉS OKTATÁS A kétnyelvű helyzetek az egész világon elterjedtek, s magának a „két- ill. többnyelvűségnek a története valószínűleg egyidős az emberiség különböző népcsoportjai földrajzi, gazdasági, politikai, katonai, kulturális stb. érintkezésének a történetével...” (Bartha Csilla 1999: 9). Általánosságban elmondható, hogy a különféle két-
