Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai
Nyelvpolitika a kisebbségek oktatásában 503 kisebbségi diákokat a magasabb képesítés megszerzésében. Az anyanyelvű oktatás korlátozásának több módja is van, az egyik a kisebbség igényeinek nem megfelelő iskolahálózat fenntartása. Például a kevés érdeklődőre való hivatkozással nem nyitnak óvodai, alapiskolai osztályokat, a középfokú szakképzést néhány szakmára (mezőgazdaság, építőipar, közgazdasági ismeretek) korlátozzák (1. pl. Bagu 1996; Gábos 1996). Az anyanyelvű képzés másik, már az alapiskolában megjelenő formája az iskolák kétnyelvűsítése, egyes tantárgyaknak többségi nyelven való oktatása, illetve a többségi nyelvű oktatásra való fokozatos áttérés. A szovjetunióbeli gyakorlatot az ötvenes évek végén, a hatvanas években számos akkori szocialista állam, például az NDK vagy Magyarország is átvette. Szlovákiában a hetvenes évektől kezdve próbálkozik az oktatási kormányzat annak elérésével, hogy a magyar iskolákban bizonyos alaptantárgyakat szlovákul oktassanak, mégpedig a magyar diákok „jobb érvényesülése” érdekében. A rendszerváltás után ezt a tervet „alternatív oktatás” elnevezéssel újították fel, s mint a kisebbségek számára leginkább megfelelő, integráló oktatási formát népszerűsítették. Ez a fajta oktatás a szlovákiai németség számára akár előrelépést is jelenthet - hiszen egyrészt korábban semmiféle anyanyelvi képzésben nem részesülhettek, másrészt pedig a fiatal nemzedék alapvetően szlovák anyanyelvű -, a szlovákiai magyarság szempontjából azonban egyértelműen visszalépés lenne, ugyanis a számunkra megfelelő és a még mindig fennálló teljes anyanyelvű képzés megszüntetését/megszűnését jelentené, a magyar iskolarendszer fokozatos elsorvadását, felszámolását indítaná el, s tovább gyorsítaná az amúgy is létező asszimilációt.6 A beolvasztó célú politikának nem érdeke, hogy az anyanyelvű iskolában tanuló diákok jól elsajátítsák a többségi nyelvet, ezért nem törekszik a korszerű módszerek bevezetésére. Az idegen nyelvek oktatásában természetes, hogy a tanulókat nyelvtudásuk alapján sorolják a kezdő, haladó stb. csoportokba, s minden csoport más program szerint halad, más tankönyveket használ. Nem tudunk arról, hogy ilyenfajta differenciálás a kisebbségi oktatásban megjelenne - éspedig sem a többségi, sem pedig az anyanyelv viszonylatában. A szlovákiai magyar iskolák számára készült szlovákkönyvek például csak egyfélék: ugyanabból a könyvből ugyanazt a tananyagot tanulja az iskolába lépéskor gyakorlatilag magyar egynyelvű csallóközi diák, mint a szlovákul lényegesen jobban tudó - mert szlovák környezetben élő - pozsonyi vagy kassai iskolás. Jellemző, hogy a korábbi szlovák kormányzatok ellenezték a szlováknak idegen nyelvként való oktatását, s nem támogatták a hatékonynak tűnő szlovákoktatási módszereket. Az utóbbi példák azt mutatják, hogy az állam oktatáspolitikája a kisebbségeket általában homogén tömbként kezeli, s nem tesz különbséget sem az egyes kisebbségek, sem pedig egy adott kisebbségen belül az eltérő nyelvismeretü csoportok között. 2.2. A kisebbségi oktatáspolitika Általános tapasztalat, hogy a kisebbség nehezen tudja érvényesíteni saját oktatás- és nyelvpolitikai céljait, többek között azért, mert - amint arról később szólunk - nem támaszkodhat kötelező érvényű nemzetközi jogszabályokra7, s a mindenkori kormányzat a meglevőket is rendszerint szűkítően értelmezi. A kisebbség nyelvpolitikai céljait csak a többséggel való 6. Köztudott, hogy a hatvanas évek elején a nemzetiségek nyelvén folyó oktatás ellentéteként bevezetett kétnyelvű oktatás (vagyis a tisztán nemzetiségi tannyelvű oktatás megszüntetése) felgyorsította és lényegesen elősegítette a magyarországi nemzetiségek asszimilációját (Fehér 1993: 186). 7. Phillipson és Skutnabb-Kangas (1997: 19) rámutatnak arra, hogy a legtöbb kisebbségvédelmi nemzetközi dokumentum a nyelvet explicite meg sem nem említi, „az oktatásra vonatkozó cikkek azonban nem többek burkolt asszimilációorientált megtűrésnél”.
