Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai
LANSTYÁK ISTVÁN - SZABÓMIHÁLY GIZELLA NYELVPOLITIKA A KISEBBSÉGEK OKTATÁSÁBAN 1. BEVEZETÉS A címben felvetett téma több szempontból is megközelíthető, írásunkban csak két vetületét érintjük. Az első részben a Kárpát-medencei többségi nyelvpolitika bizonyos, jellemzőnek látszó tendenciáival, a többségi politikai törekvéseknek az oktatásban való lecsapódásával foglalkozunk, továbbá felvázoljuk, véleményünk szerint mi szükséges ahhoz, hogy a (Kárpátmedencei magyar1) kisebbségek az oktatásban saját nyelvpolitikai céljaiknak is érvényt szerezzenek. Tapasztalataink szerint a kisebbségek hatékony nyelvi érdekérvényesítését hátráltatja a vonatkozó hazai és külföldi jogszabályok, illetve ajánlások nem ismerete. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a kisebbségek közép- és felsőfokú oktatásában bizonyos nyelvpolitikai ismeretek is helyet kapjanak. A tanulmány második részében ennek koncepcióját vázoljuk. 2. POLITIKA ÉS OKTATÁS A TÖBBSÉG-KISEBBSÉG VISZONYBAN 2.1. A többségi oktatáspolitika Az oktatás rendkívül fontos szerepet játszik az egyén szocializációjában, hiszen egyrészt az iskolában sajátítja el mindazokat az ismereteket, amelyeket az adott társadalom egy jövendő tagjától, az állam egy jövendő polgárától elvár. Az oktatás tartalmát és formáját azonban nem a társadalom mint olyan, hanem az éppen hatalmi helyzetben levő csoportok határozzák meg. Minél inkább centralizált egy állam struktúrája, annál kevésbé van módja bármely, nem kormányzati pozícióban levő csoportnak, hogy érdemben beleszóljon az oktatás tartalmába (és formájába). A Kárpát-medencei államokban az utóbbi évtizedeket a központosított oktaüíspolitika jellemezte. A rendszerváltás után megjelentek ugyan a decentralizáció irányába ható tendenciák, ezek azonban nem voltak képesek megtörni a továbbra is ható központosító törekvéseket, melyek például Szlovákiában 1992-1998 között igen erőteljesen érvényesültek. Az egyentantervek és egyentankönyvek kötelező használata a kisebbségek számára különösen hátrányos volt és ma is az, hiszen a nemzeti önazonosság szempontjából fontos tantárgyak keretében - például a történelem, földrajz, művelődéstörténet - saját történelmükről, kultúrájukról vagy nem tanul(hat)tak, vagy azt a többségi nézőpontból bemutatva tanították nekik. A hatalom oktatás- és nyelvpolitikáját a kisebbséggel/kisebbségekkel szemben folytatott általános politikája határozza meg. Sajnos 1. Előadásunkban rendszerint a Kárpát-medencei magyar kisebbségekről fogunk beszélni, ám elsősorban saját, szlovákiai tapasztalataink alapján; úgy gondoljuk azonban, hogy megállapításaink jórészt más Kárpát-medencei kisebbségekre is érvényesek lehetnek. Megj. 2011. A szöveg első változata a Lőrincze-nap 98 rendezvényen (Kecskemét, 1998. május 18.) elhangzott előadás.
