Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai
492 Misad Katalin meg. Mivel a rendelet módosításához hosszabb időre volt szükség, az adott tanévben érettségiző tanulók járnak jól, rájuk ugyanis a dokumentum eredeti - azaz hibás - rendelkezése vonatkozott.) A szóbeli érettségi vizsga követelményeit pedagógusok és tanulók egyaránt csak a folyó tanév elején ismerték meg. Bár a korábban nyilvánosságra hozott tantervi előírások (vő. Kulcsámé-Csicsay S.-Csicsay K. 2001, Csicsay K. 2002) alapján a magyartanárok már a 2002-2003-as tanévben megkezdték a tanulók felkészítését az új típusú érettségi vizsgára, a konkrét szóbeli tételeket csupán a vizsga évében tették közzé az illetékesek (Vajda 2004: 11). Az egyes nyelvtani és irodalmi témakörök feleslegesen aprólékos számonkérése azonban nem volt arányos a feleltetésre szánt idővel: mindkét szinten 15 perc (nyelvtanból A szinten 6, B szinten 5 perc, irodalomból A szinten 9, B szinten 10 perc) állt az érettségiző rendelkezésére a kihúzott tétel részletes kifejtésére. Ez azt jelenti, hogy emelt szinten A magyar drámairodalom kezdetei c. tételben a magyar színjátszás kezdeteiről, Csokonai és Kisfaludy Károly drámai munkásságáról, Katona J. Bánk bán c. müvéről kell beszélnie az érettségizőnek 9 percben, miközben az utóbbi művet elemeznie, értelmeznie is kell. A nyelvtani jellegű Szóalaktan c. tételben pedig 6 percben kell kifejtenie a következő fogalmak köré csoportosított elméleti és gyakorlati tudnivalókat: a szótő és a toldalék, a toldalékok fajtái, az ige- és névszótövek, a jelezés és ragozás, a szóalkotás módjai (a szóösszetétel, a szóképzés, a ritkább szóalkotási módok). Az érettségizőnek mindeközben meg kell felelnie a követelményrendszerben meghatározott értékelési szempontoknak (pl. megfelelő szó- és fogalomhasználat, gondolatgazdagság, megfelelő mennyiségű memoriter szöveghű ismerete és előadása stb.) (vö. Misad 2004). A teljesség kedvéért: a 2008-2009-es tanévben — az új oktatási törvénynek (lásd Zákon č. 245/2008, www.statpedu.sk) köszönhetően - új fent megváltozott az érettségi vizsga rendje. Ez azt jelenti, hogy ebben a tanévben megszűnik a kétszintű vizsgáztatási forma, bár ez a rendelkezés az idegen nyelveket nem érinti, azokból továbbra is lehet emelt szinten érettségizni. A magyar tannyelvű középiskolák végzőseinek az új rendelet alapján négy tantárgyból kell vizsgázniuk: magyar nyelvből és irodalomból, szlovák nyelvből és irodalomból, egy idegen nyelvből és egy szabadon választott tantárgyból, amely lehet egy újabb idegen nyelv, illetve valamely természet- vagy társadalomtudományi jellegű tantárgy. 3.1. Az érettségi próbatesztek feladatlapjainak elemzése 2004-ben Csicsay Károly és Gubík Mária szerkesztésében Új érettségi vizsga címen megjelent egy feladatgyűjtemény, amely tartalmazza a Monitor 2004 feladatlapjainak A és B változatát, illetve bemutat olyan, eddig még nem közölt feladatlapokat, amelyekkel a tanulók az ún. külső érettségi vizsgán már a közeljövőben találkozhatnak (Csicsay-Gubík 2004: 4). A gyűjteményben található tesztlapokról részletes elemzés nélkül is megállapíthatjuk, hogy tovább kell őket fejleszteni, a bennük előforduló pontatlanságokat, hibákat pedig el kell távolítani. Minősíthetetlen, hogy az érettségizők ismereteinek felmérése céljából készített feladatlap kérdéseiben nem egy, a helyesírási standardtól eltérő formával (pl. „szinonima” - lásd Monitor 2003, A változat; „Pannonius” - lásd Csicsay 2004: 18) találkozik az érettségiző. Kifogásolható a zavaros vagy esetenként nem egyértelmű kérdésfeltevés is (pl. „Állapítsa meg, hogy az alábbi mondat hová sorolható szerkezete szerint!” - lásd Monitor 2003, A változat; vagy: „A 2. világháborúi után az első önálló irodalmi folyóirat volt ... ” - lásd Monitor 2002, B változat). (Ez utóbbi esetben a tanuló elbizonytalanodhat, nem tudja, vajon magyarországi vagy szlovákiai magyar irodalmi folyóiratra gondoltak-e a feladat megfogalmazói). De a szerzők nem következetesek a nyelvtani szakkifejezések használatában sem: vagy nem a tankönyvek által használt szakter
