Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvi jogok, nyelvpolitika
48 Misad Katalin általában nem lehet sikeres, hiszen ha a forrásnyelvi szónak tágabb a jelentése, a magyar szövegben is megjelenik az általánosabb jelentés. A feltevés fordított helyzetben is beigazolódhat: a forrásnyelvi kifejezés szükebb jelentése a célnyelvben is jelentésszűkítéssel jár (Klaudy 1994: 106): a) „ Oddelenie stavebníctva Mestského úradu v ... zabezpečuje pol milióna korún na udržovanie detských ihrísk. ” „A ...-i Városi Hivatal építési osztálya félmillió koronát fordít a gyermekjátszóterek rendben tartására. ” Az ihrisko szó a szlovákban általános jelentéssel bír: ’a szabad természetben sportra és játékokra kijelölt hely’. Szükebb értelművé a hozzá járuló jelzők teszik (pl. športové, futbalové, detské ihrisko). A magyarban a játszótér szó jelentése eleve ’gyermekek számára játékra, játszásra kijelölt (és felszerelt) térség’ (ÉKsz. 2003: 461). Mint látjuk, a forrásnyelvben használt tágabb jelentésű szó a célnyelvi szövegben a magyar megfelelő jelentésének bővítését eredményezte. b) „ Oddelenie bytového hospodárstva Mestského úradu v ... dáva na vedomie nájomníkov nasledovné rozhodnutie. ” ,,A ...-i Városi Hivatal lakásgazdálkodási osztálya a bérlők tudomására adja a következő határozatot. ” A tudomására ad szerkezet szó szerinti fordítása a szlovák dáva na vedomie szókapcsolatnak. A fordító nem tudatosította, hogy ebben a vonzatos kifejezésben a szlovák dáva lexéma jelentésének a magyarban nem az „ad”, hanem a hoz ige felel meg, ezért azt a szót választotta megfeleltetésként, amelynek tartalma azonos volt a szlovák kifejezésével. 3. Grammatikai jellemzők A grammatikai fordítási műveletekre elsősorban a forrásnyelv és a célnyelv grammatikai rendszerének különbözősége miatt van szükség. A szlovák hivatali nyelvhasználat feltűnően objektív, megköveteli a szöveg tárgyilagosságát, és szinte kivétel nélkül utal a hivatal személytelenségére (Mistrík 1988: 221). Mindez a hivatalos iratok, dokumentumok (formanyomtatványok, értesítések, igazolások stb.) nyelvezetében is nyomon követhető. Míg Grétsy László szerint „fel kell lépni a rendszerint fölöslegesen teijengős személytelen stílus”, valamint „a német mintára keletkezett túlbonyolított szerkesztésmód ellen” (Grétsy 1978: 114; 272), a íunkcionális stilisztika képviselői éppen ezeket a jegyeket tüntetik fel a hivatali szövegtípusok sajátjaként (Mistrík 1988: 222-223). A hivatali nyelvhasználat egyik fő jellegzetessége, hogy a cselekvést a cselekvőtől elvonatkoztatva, személytelenül fejezi ki. Emiatt a magyarországi hivatali-közigazgatási nyelvben is gyakoriak a körülírások, amelyek nehézkesnek tűnhetnek egy-egy olyan szókapcsolatban, amelyet egy szóval is ki lehet fejezni, de ezeknek a szerkezeteknek a jelentésében általában több van, mint az egyszerű szóéban (lásd kifejezésre juttat vmit - kifejez vmit). A szlovák nyelvben a személytelenség tipikus nyelvi eszközei a különböző - egy- vagy többtagú - szenvedő szerkezetek, amelyeket a magyar többféleképpen old fel: vagy -va/-ve képzős határozói igenévi alakkal, vagy múlt idejű szenvedő szerkezettel. A vizsgált magyar nyelvű fordításokban ugyan az utóbbi - a mai nyelvhasználat szempontjából kiavulóban lévő - megoldás gyakoribb, mint a -va/-ve képzős megfeleltetés, de ennek oka az is lehet, hogy mára közösségi dogmává vált az a nyelvhelyességi babona, mely szerint a magyarban helytelen a segédige és a határozói igeneves szóalak együttes használata. a) „Návrh na prevádzkový poriadok bol odhlasovaný. ” „Az üzemeltetési szabályzat tervezete megszavaztatott. ” b) „Na školský rok 2003/2004 bol zastupiteľstvom odhlasovaný príspevok v hodnote 80 korún na každého žiaka. ”
