Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Nevek és névhasználat

464 Török Tamás kifejez (Hoffmann 1993: 43). A névrészek név­elemekből állnak, amelyeket a névbe tartozó lexémák és a névalkotásban szerepet játszó tol­­dalékmorfémák alkotnak (Hoffmann 1993: 44). A funkcionális-szemantikai elemzéskor tulaj­donképpen azonosítjuk azokat a névadási motí­vumokat, amelyek a név keletkezésekor szerepet játszottak (Hoffmann 1993: 43). A névrészeket jelentésük, ill. funkciójuk alapján kategorizáljuk. Ipoly menti névanyagom kizárólag egy- és kétrészes nevekből áll. Összesen 566 élő föld­rajzi névvel foglalkoztam. Ezek rendszerezése­kor jöttem rá, hogy Hoffmann István állítása, miszerint ,,[a]z egyrészes nevek elemzése jóval több nehézséget okoz, mint a kétrészeseké” (Hoffmann 1993: 54), mennyire igaz. A kezde­ti nehézségek után úgy döntöttem, hogy külön végzem el az egy- és kétrészes nevek funkcio­nális-szemantikai elemzését. Ebben eltértem a kiindulásul szolgáló elemzéstől, de számomra megnyugtató megoldást (ha egyáltalán megol­dottam a problémát) csak ez hozott. EGYRÉSZES NEVEK Megkönnyítené az egyrészes nevek kategorizá­lását, ha pusztán a funkciót vennénk figyelembe, vélekedik Hoffmann. Bonyolítja a helyzetet, ha kialakulásukat is át akarjuk tekinteni (Hoffmann 1993: 54). Véleményem szerint a keletkezéstör­téneti mozzanatok számbavételét ne a funkcio­nális-szemantikai elemzéskor végezzük, bár ez némely esetben befolyásolhatja a kategorizálást. Fennáll ugyanis a veszély, hogy ugyanabba a hibába esünk, mint ami a korábbi rendszerezése­ket jellemezte, vagyis hogy az elemzési szintek keverednek egymással. Hoffmann igyekszik elkülöníteni a leíró és a történeti megközelítést, hogy ne keveredjenek a két módszer eljárásai, fogalmai (Hoffmann 1993: 27). Kutatási ered­ményeim alapján megkockáztatom a kijelentést, hogy az egyrészes név funkcióját csak elenyésző esetben befolyásolja az, hogy milyen úton jött létre (erre később hozok fel példákat). Az egyrészes nevek elsődleges funkciója a megnevezés. Ez azokra az egyrészes nevekre is érvényes, amelyek keletkezéstörténeti szem­pontból kétrészes nevekből jöttek létre. Pl.: A Hosszú/dűlő funkcionális-szemantikai szerke­zete: ’olyan szántóterület (2), amelyik hosszú (1)’. Ha ebből a kétrészes névből szerkezeti változás (ellipszis) útján egyrészes név {Hosszú) keletkezik, akkor az új név funkcio­nális szempontból megnevezi az adott területet. Igaz, teszi ezt úgy, hogy közben magában hor­dozza a terület tulajdonságára vonatkozó jelen­tést is, de ezt már csak másodlagosan. Célszerű ezért az egyrészes nevek esetében a megnevező funkció kategóriáját csoportokra bontani, s így a pusztán megnevező funkciójú nevektől elkü­löníthetők az összetettebb jelentésszerkezetű nevek, amelyek tulajdonképpen megőrizték eredeti motivációjukat is. Nem új, a Hoffmann­­féle rendszerezéstől eltérő funkciók meghatá­rozásáról van szó. Ugyanazok a kategóriák je­lennek meg, mint a kétrészes neveknél, csak ezek már másodlagos funkciót jelölnek. Mert­­ahogy azt már fentebb leírtam - az egyrészes nevek mindenekelőtt megnevezik az adott tereptárgyat. Ezek a „többletjelentések” termé­szetesen a név keletkezésének idején fennálló állapotra vonatkoznak. A Sebes+víznél, Kerteké fölött, Szőlők+me - gett típusú neveket egyrészeseknek tekintem, mivel elvesztették a hely fajtájára utaló fötagot. Ezt a funkciót helyragok és névutók helyettesí­tik (vö. Hoffmann 1993: 79, 87-8). Összesen 146 egyrészes helynevet vizsgál­tam. A pusztán megnevező funkciójú nevek (31 ) elhomályosult jelentésük vagy keletkezéstörté­neti okok miatt kerültek ebbe a csoportba. Pl.: Bésztók, Boszos, Csáradok, Dóna, Duna, Dutkás, Felemás, Fisér, Ipoly. A fajtajelölő egyrészes nevek (32) szinte kizárólag földrajzi köznevek tulajdonnévvé válásával jöttek létre. PL: Berek, Csapás, Forrás, Gátak, Gödör, Halom, Lápa, Major, Pást, Pástok, Szőlők. A Szőlők szerintem nem­csak az ott lévő növényzetre utal, hanem első­sorban egyfajta művelési ágat jelent, ezért sorolom a hely fajtáját jelölők közé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom