Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nevek és névhasználat
Magyar helynevek - szlovák térképek... 459 Zoboralján mindössze egy ide sorolható helynevet találtam, ami 0,52%-ot jelent a többi átváltáshoz viszonyítva: Heréb —> Hríb. Néhány név esetében valószínűsíthető, hogy szlovák/szláv névadás eredménye, ill. hogy köznévi előzménye szlovák/szláv közszóra vezethető vissza (pl. Ipoly mente: Hustyanka —> Hušťanka, Pleska—> Plieska; Zoboralja: Heréb —> Hríb). Mivel ebben az irányban még nem folytattam vizsgálódást, egyelőre az átírások közt vizsgálom őket. 3. A SZLOVÁK NÉV ÚJ MOTIVÁCIÓN ALAPUL Az Alsó-Ipoly mentén 51 (15,13%), Zoboralján pedig 9 (4,76%) esetben az illető terület, tereptárgy stb. szlovák neve a magyartól függetlenül, eltérő motivációval keletkezett. Lássunk néhány példát! Ipoly mente: Agyigás és Szegényvölgy —* Slovenský dvor, Alsó lehen —» Dolný odpočinok, Bagók —> Viničky, Belső földek —» Pri dedine, Belső lehen —> Vnútorný odpočinok, Bencze —> Kolíska, Csádék körtvélyes : Telkek és körtvélyes —> Pri železnici, Csonka —* Pri Ipli, Lucska —* Nad vyškovskou cestou, Mogyorós föle —> Rovné, Nagyhegy —* Vinice, Németföldek —> Nemecké zeme5 6, Nyügő —* Ilovité, Oldalirtvány —> Pri Plešine, Proletár föld —* Kamenec, Ráczok rétje —> Lúka raczkov7, Rakottyás —> Sklad, Vadalmás —» Pivnič - ky, Vadalmás —* Plané, Verbokok —> Vrbiny, Zakhegy —* Žabinec. Zoboralja: Czéczés —» Čerge; Domoczi —> Nad Sto jarkami; Huntára véggel —» Dolný háj; Kontrák —* Cvičište', Nyárok —» Háj horný: Horný háj', Párizsi patak —* Hunbák, Urasági erdő —> Štátne lesy; Zöldes part —> Holý vrch; Zöldes part mögött —> Pod Holým vrchom. ÖSSZEGZÉS Összefoglalva az eredményeket elmondható, hogy a fordítások többségét az elsődleges magyar név motiválta. Zoboralja és az Alsó-Ipoly mente helyneveinek csak töredékéről állítható, hogy a szlovák lett volna az elsődleges név (pl. Hustyanka —> Hušťanka, F*leska—> Plieska). A fentiek is bizonyítják, hogy a szlovák névanyag szorosan kapcsolódik a magyarhoz, a tükörkifejezések és az átírás mellett nagyrészt olyan grammatikai átváltási műveletek eredménye, melyek nem vagy csak minimális mértékben okoztak jelentésmódosulást. Az eltéréseket elsősorban a két nyelv grammatikai rendszerének különbségei, ill. a szóalkotási sajátosságok magyarázzák. Új motiváció a fordítások csak töredék részénél jelenik meg: az Ipoly menti névanyagban 15% körüli az aránya, Zoboralján nem éri el az 5%-ot. A névanyag változása tükrözi a változást kiváltó okot is. Ez esetünkben a hivatalos nyelv megváltozása. Az Alsó-Ipoly mentéről elmondhatjuk, hogy a változás főként a hivatalos nyelvet érintette, nem pedig a lakosságot. A szlovák nyelvű lakosok aránya nem számottevő (Ipolyság városa kivétel, ahol a lakosság egyharmada szlovák nemzetiségűnek vallja magát, ill. Gyerk, ahol kb. 40% a szlovákok aránya), az itt élő emberek a magyar elnevezéseket használják. Zoboralján a Trianon óta eltelt 90 év alatt jelentősen megváltozott a lakosság összetétele. A szláv, ill. szlovák nyelvű lakosság ugyan a honfoglalást megelőző időktől kisebb-nagyobb számban jelen van a területen, a vizsgált dűlőnevek azonban magyar névadás eredményei (leszámítva néhány hegy- és víznevet: Tribecs, Zobor, Zsibrica, Nyitra...). 5. Érdekes, hogy a magyar változat tőalakú, míg a „szlovák” megfelelőben képző található. Valószínű, hogy a név élőnyelvi alakja volt hatással a fordításra, mely manapság is Szilvás formában használatos. 6. Tükörfordításról is beszélhetnénk, ha a Német-földek német nemzetiségűeké, s nem a Német családé lett volna. 7. A fordító számára nem volt világos, hogy a Rácz családnév. Ismerhette viszont a racka juhfajtát, s a két szó hasonlósága alapján született meg a fordítás.
