Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat

A természetes magyar-szlovák kétnyelvűség... 393 hibás használat csupán a ritkábban előforduló tőtípusoknál fordult elő. A szlovák tárgyeset elsőként generált -u végződését és az élettelen kategóriájú főnevek zérómorfémás végződését is elsajátította és használta, nem jelent azonban még meg a hímnemű élőt kifejező főnevek tár­gyesetének -a végződése, s a nyelvelsajátítás­nak ezen a fokán teljesen hiányzott a melléknév és a névmás egyeztetése a főnévvel. A hímne­mű élő kategóriájú főnevek tárgyesetének késői megjelenésére az is magyarázat lehet, hogy a gyermek környezetében elsőként megjelenő, a hímnemű élő főnevet kifejező szavak alanye­­setben -a végződésűek, s mint ilyenek, accusa­­tivusi végződésük -u. A példák elemzése alap­ján az is jól megfigyelhető, hogy a két nyelv keveredésének foka alacsony. A gyermek 2,5 évesen biztonságosabban alkalmazta a magyar tárgyesetrendszert, mint a szlovákot. Ennek egyik oka lehet, hogy a szlovák tárgyeset for­málisan összetettebb, mint a magyar. Az sem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a gyermek magyardomináns kétnyelvű volt, s így a két szerkezet használatában jelentkező fázis­beli eltérés indoklásakor e ténynek éppen olyan fontos szerepe van, mint a nyelvtani kategóriák szerkezetbeli különbségének. 3. ÉSZREVÉTELEK A GYERMEK­KORI KÓDVÁLASZTÁS ÉS KÓD­VÁLTÁS VÁLTOZÁSAIRÓL Az alábbiakban a kétnyelvű nyelvelsajátítás során megjelenő kódváltással és kódválasztás­sal foglalkozom. Munkám saját megfigyelése­imre épül, alkalmam volt résztvevő megfigye­lőként feljegyzéseket végezni egy vegyes házasságban élő s két gyermeküket kétnyelvű­én nevelő családban. A megfigyelt testvérpár és a felnőttek is kétnyelvüek. A kétnyelvűségnek sokféle meghatározása létezik. A gyermekek az eredet szerinti meghatározás (1. Skutnabb- Kangas 1995: 15) alapján is kétnyelvűeknek tekinthetők, melynek lényege, hogy kétnyelvű az, aki kezdettől fogva anyanyelvi beszélőktől két nyelvet tanult a családjában. A szülők a funkcionális meghatározás szerint tekinthetőek kétnyelvűeknek, e szerint „a kétnyelvűség két (vagy több) nyelv rendszeres használatát jelenti és kétnyelvüek azok az emberek, akiknek a mindennapi életben szükségük van mindkét nyelvre (vagy többre) és ezeket használják is” (Grosjean 1992: 51). A kódválasztás és kódvál­tás kérdéseivel a magyar kétnyelvűség-kutatás­ban többek között Bartha Csilla (1999, 2002) és Lanstyák István (2000, 2002, 2005a, 2005b, 2006) foglalkozott. A kódválasztás - Bartha Csilla (1992: 21) meghatározása szerint a jelöletlen alapkód választása, melyhez képest a választások történnek. A kódváltás pedig nem más, mint két vagy több nyelvváltozat, ill. nyelv váltakozó használata ugyanazon megnyilatko­záson belül (Grosjean 1982: 145). A kódváltás­ban tehát vagy különböző nyelvek, vagy pedig egyetlen nyelv különféle változatai (pl. nyelvjá­rások, stílusváltozatok stb.) vesznek részt. Esettanulmányomban a magyar és a szlovák nyelv váltakozó használatát nevezem kódvál­tásnak, az egyes nyelveken belüli stílusváltá­sokkal nem foglalkozom. Azt vizsgálom, hogy a kódválasztás és kódváltás mikor és hogyan jele­nik meg a nyelvelsajátítás során. A vizsgálat alapvető módszere a résztvevő megfigyelés volt (a fogalomra 1. Labov 1984: 61). Megfigyelé­seim egy, a vizsgálat során 7,7 éves kislányra és egy 3,11 éves kisfiúra vonatkoznak. Lévén szó közeli ismerősökről, akiket mindennapi élet­helyzetben, napi tevékenységük során figyel­hettem meg, nem kellett számolnom a labovi ún. megfigyelői paradoxonnal, mely szerint annak tudata, hogy a vizsgálati alanyokat meg­figyelik, azt eredményezi, hogy azok eltérnek az egyébként szokásos beszédstilusuktól (vő. Labov 1972: 181, 1984: 30). Megfigyeléseimet általában az elhangzás során írásban rögzítettem, de készítettem fel­jegyzéseket emlékezetből is. A gyermekek az „egy személy - egy nyelv” elv alapján része­sültek kétnyelvű nyelvi nevelésben (a kétnyel­vű nevelési módszerek tipológiájára 1. fent). A szlovák anyanyelvű édesapa a nyelvelsajátítás kezdeti szakaszában következetesen szlovákul,

Next

/
Oldalképek
Tartalom