Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
A természetes magyar-szlovák kétnyelvűség... 389 A kétnyelvű gyermekekre még egy többletfeladat is hárul - a két nyelv megkülönböztetése és szétválasztása. Két nyelv együttes elsajátításánál fázisbeli eltéréseket figyelhetünk meg bizonyos nyelvi konstrukciók elsajátításakor, melynek egyik oka az, hogy a nyelvi konstrukciók elsajátításának nehézségi foka nyelvenként más és más lehet. A gyermek elkerüli a bonyolultabb nyelvtani szabályt, és elsősorban azt sajátítja el, ami világosabb és könnyebb számára. Slobin szerint „ha egy adott jelentést a kétnyelvű gyermek mindkét nyelvén egy és ugyanazon időben tud kifejezni, az adott formai eszközök a két nyelvben hasonló mértékben összetettek. Ha egy adott szemantikai mező a két nyelv közül az egyikben előbb fejeződik ki, a formális összetettség foka a két nyelvben különböző” (Slobin 1973: 181; 1. még De Houwer 1995). Slobin állítását látszanak alátámasztani azok a Grosjean által közölt példák, melyek szerint orosz és grúz kétnyelvű gyermekeknél figyelték meg, hogy a gyermek először az orosz alany- és orosz tárgyviszonyt sajátította el. Hasonló jelenséget figyeltek meg észt-angol kétnyelvű gyerekeknél is, ahol az észt főnévragozás elsajátítása késett az angoléhoz képest. A nyelvelsajátítás kezdetén a gyermek esetében a két nyelv szavaiból egyetlen lexikon jön létre, vagyis a két nyelv még nem válik külön sem szókészletében, sem szerkezetileg (Grosjean 1982: 183; Štefánik 2000; De Houwer 1995). A nyelvelsajátítás kezdetén a gyermek szómondatokat, holofrázisokat hoz létre, a gyermek egy szót különféle mondatok kifejezésére használ (Gósy 1999: 170; Štefánik 2000 ). Kétéves kor körül jelennek meg a két- és többtagú mondatok s az első nyelvtani szerkezetek is (1. még S. Meggyes 1979: 240). Kétnyelvű gyermek esetében ezek a mondatok vagy kifejezések együtt tartalmazhatják a két nyelv sajátságait, s olyan megnyilvánulások is létrejöhetnek, melyek mindkét nyelv jelenségeit szétválaszthatatlanul tartalmazzák, s úgynevezett hibrid alakulatok jelennek meg1. A magyar nyelvben az elsőként megjelenő toldalékok általában a -t tárgyrag és az -é birtokjel (Gósy 1978: 94; Lengyel 1974: 62). A szlovák nyelvben is az alanyeset után a tárgyeset jelenik meg az első ragozott nyelvtani esetek között (1. Štefánik 2000). Az alábbiakban a magyar és szlovák tárgyeset megjelenését vizsgálom kétnyelvű beszédprodukcióban a nyelvelsajátítás kezdeti szakaszában. A nyelvi adatokat egy magyar-szlovák kétnyelvű kisfiú beszédéről készített résztvevő megfigyelés során történt feljegyzéseim szolgáltatták, ezen kívül készítettem néhány magnetofon-felvételt is, melynek anyagát a későbbiekben átírtam. Munkámban egy rövid - mintegy kéthetes időszakot - dolgoztam fel. A kisfiú a vizsgált időszakban 2,51 2 éves volt, az adatok az említett időszak beszédprodukciójának megfigyeléséből származnak. Az édesapa szlovák, az édesanya magyar anyanyelvű, a gyermeket az egy személy egy nyelv alapján nevelték, vagyis az apa csak szlovákul, az édesanya csak magyarul szólt a kisfiúhoz. A kisfiú megfigyelésem szerint a vizsgált időszakban magyardomináns kétnyelvű volt. Ennek oka, hogy a gyermeket körülvevő nyelvi közeg főleg magyar volt, a magyar nyelvű nagyszülőkkel naponta történő találkozások során a kommunikáció magyar nyelvű volt. A szlovák nyelvet csak az édesapa s az apai nagymama képvisel1. Jelen tanulmányban nem kívánok kitérni az egységes vagy az elkülönült nyelvi rendszer hipotéziseinek taglalására. A két elmélet érveinek legjobb magyar nyelvű összefoglalására I. Navracsics 1999. Saját adataim alapján egyetértek Navracsics Judit feltevésével: „[...] vannak bizonyos nyelvi szintek, amelyek esetében érvényes az egységes nyelvi rendszer, de vannak olyanok is, amelyek kezdetektől az elkülönült rendszereket igazolják” ( Navracsics 1999: 92). 2. A tanulmányban a gyermek korát a gyermeknyelvi szakirodalomnak megfelelően adom meg. Az első szám a gyermek már betöltött életévét, a vessző utáni szám az abban az évben betöltött hónapot jelenti. Vagyis ebben az esetben a 2,5 év két éves és 5 hónapos kort jelöl.
