Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
386 Vančoné Kremmer Ildikó • a magyar szövegértési készség bizonyos javulása mutatható ki a szlovák tanítási nyelvű iskolába járó diákoknál is; • a javulás mértéke nagy egyéni különbségeket mutat; a szlovák tanítási nyelvű iskolába járó diákok magyar nyelvű szövegértési szintjének fejlődése önmagától esetleges; • az életkornak a szövegértés fejlődésében nagy szerepe van, de ha csupán az életkortól várjuk a szövegértési szint javulását, ez a folyamat lassú, elhúzódó lehet; • az érettségiző korosztály érte el a jónak mondható szövegértési szintet, de az összefüggések felismerésének biztonsága még ebben a korosztályban sem mindenkinél megfelelő; • Az egyéni telj esitmény eket is figyelembe véve a spontán fejlődés — valószínűleg nagyon eltérő egyéni hátteret feltételezve - van, akinél megfelelő, de van, akinél a szövegértési szint stagnálása figyelhető meg. Mindezek a tények azt mutatják, hogy a fejlesztés a gyönge szövegértést mutató diákok esetében döntő fontosságú, s hogy oktatásunknak (a magyarországinak és a szlovákiainak egyaránt) e tényt figyelembe kell vennie, s az egyéni fejlesztésre nagy hangsúlyt kell fektetnie. Súlyosabb hiányosságokat mutatnak a magyar nyelvű szövegértésben a szlovák tanítási nyelvű iskolába járó tanulók. Amennyiben e diákok számára a magyar nyelvű szövegértés a későbbiekben is nehézséget okoz, valószínűleg mind nagyobb mértékben fognak ragaszkodni az erősebb nyelvükön való művelődéshez, ami nagy mértékben elősegítheti a többségi nemzetbe való beolvadásukat. Másrészt a kutatás nyújtotta adatok egyértelműen cáfolják azt a - főleg a laikusok között elterjedt, de a politikusok által is előszeretettel hangoztatott - tényt, hogy a kisebbség nyelvén történő oktatás fölösleges, hiszen a gyermek a kisebbségi nyelvet otthon úgyis elsajátítja. Köztudott, hogy a nemzetiségi nyelvű iskolai oktatás hiányában a nemzetiségi kultúra idegen marad a kisebbségi gyermekek számára. Vizsgálatom tükrében nyilvánvaló, hogy a nem anyanyelven tanuló gyermekeknél, annak ellenére, hogy mindennapi életükben mindkét nyelv használata jelen van, ez a hiány elsődlegesen is - szövegértési szinten - jelentkezik. A szlovákiai magyardomináns diákok a szövegértés terén nem mutatnak különbséget a magyarországi diákokhoz képest. HIVATKOZÁSOK Dr. Gósy Mária 1995a. A beszédészlelési és beszédmegértési folyamat zavarai és terápiája. Budapest: Bárczi Gusztáv Tanárképző Főiskola. Gósy Mária 1995b. GMP-diagnosztika. Budapest: Nikol. Gósy Mária 2000. A hallástól a tanulásig. Budapest: Nikol Kkt. Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó. Grosjean, Francois 1982. Life with Two Languages. An Introduction to Bilingualism. Cam - bridge, Massachusetts-London, England: Harvard University Press. Grosjean, Francois 1992. Another View of Bilingualism. R. J. Harris (szerk.) Cognitive Processing of Bilinguals. Ams - terdam: Elsevier Sciense Publications. 51-62 Lanstyák István 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. Budapest - Pozsony: Osiris Kiadó - Kalligram Könyvkiadó - MTA Kisebbségkutató Műhely. Menyhárt Krisztina 2001. Szövegértés egynyelvű és kétnyelvű gyermekeknél. Alkalmazott Nyelvtudomány 1/1, 87-97. Sku(n)tnabb-Kangas, Töve 1997. Nyelv, oktatás és a kisebbségek. Budapest: Teleki László Alapítvány. Štefánik, Jozef, 1996. Intentional Bilingualism in Children. Human Affairs 6/2, 135-141. [Vančoné Kremmer Ildikó 2005. A beszédészlelés és a beszédértés fejlődésének vizsgálata tizenegy éves kortól tizennyolc éves korig. Vörös Ferenc (szerk.) Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. Budapest - Nyitra - Somorja: Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara - Fórum Kisebbségkutató Intézet - Lilium Aurum. 69-76.]
