Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
Magyar-szlovák kétnyelvű gyermekek... 379 gyöngébb szövegértési teljesítményt, mint az I. felmérés során, s kilenc tanuló ért el jobb eredményt a II. felmérésben. A gyöngébb eredmény egyrészt magyarázható a szlovákdominancia erősségével, másrészt azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy ezek a gyermekek is olyan környezetben élnek, ahol mindkét nyelv jelen van, saját bevallásuk szerint mindegyikük naponta használja a magyar nyelvet. Az adatokból jól látható azonban, hogy a tannyelv erősítő hatása nélkül még a korábbi jó szövegértési teljesítmény is jelentős mértékben csökkenhet. Ilyen mértékű egyéni teljesítménycsökkenés egyetlen más csoportnál sem volt kimutatható. A kapott adatok alapján elmondható, hogy a magyarországi kontrollcsoport és a szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolába járó csoportok a szövegértésben számottevő különbséget nem mutatnak, viszont a szlovák tannyelvű iskolába járó csoport fejlődésének útja eltér a magyar iskolába járó csoportok szövegértési fejlődésétől, az egyéni különbségek nagyobb mértékben meghatározóak. 4.4. A hibás válaszok elemzése, II. felmérés A szövegértés minőségi elemzésekor meghatározó, hogy a téves válaszok a részletinformációkat érintik-e, vagy a szöveg összefüggéseinek fel nem ismeréséből adódnak. A teszt első kilenc kérdése olyan szövegbeli részletekre vagy összefüggésekre vár választ, melyekhez az információt a szöveg szó szerint tartalmazza. A tizedik kérdésre a válasz a szöveg egészéből levont tanulság alapján adható meg. A második mérésben kapott téves válaszokat megvizsgálva kitűnik, hogy az idősebb tanulók számára is az ok-okozati összefüggés felismerése okozta a legtöbb problémát, vagyis a tizedik, a hatodik, a nyolcadik, a kilencedik és az ötödik kérdés megválaszolása bizonyult a legnehezebbnek. Amikor arra kérdeztünk rá, hogy miért történt valami, a téves válaszok száma megnőtt, ide tartozik az összes tévesztések 77%-a. Ez alól a kivételt a nyolcadik kérdés jelenti, ami konkrét dologra kérdezett rá, mégis problémát okozott a tanulók több mint negyedének (26,5%). A 8. kérdés válasza ugyan csak egyetlen szó (Kit küldtek a polgárok a török szultánhoz? Követet.), a részletkérdések közül mégis a legtöbb téves választ itt adták a tanulók. Magyarázat lehet az a tény, hogy e kérdés a történet utolsó harmadában található információra vonatkozik, és sok gyermek számára ekkorra a cselekmény követése már nehézzé vált, s a részletinformáció elsikkadt a számukra. Erre utalnak azok a válaszok is, melyek még csak nem is tartalomközeliek, pl. Györgyöt; ezeket a vitézeket; bizottságot; Markos (sic!) Györgyöt; Elküldték a Györgyöt? stb. Ezt a feltevést támasztja alá, hogy ennél a kérdésnél fordult elő legtöbbször, hogy a diákok egyáltalán nem adtak választ a kérdésre. A hibás válaszok sorrendje a következő: 6. táblázat A hibás válaszok sorrendje 10. kérdés: Miért büntette meg a szultán a polgárokat? 6. kérdés: Miért haltak meg a legjobb vitézek? 8. kérdés: Kit küldtek a polgárok a török szultánhoz? 9. kérdés: Miért tiltakoztak a vitézek a vár feladása ellen? 5. kérdés: Miért tudta negyvenezer török megközelíteni a falakat? 1. kérdés: Hogyan védelmezte a természet Székesfehérvárt? 7. kérdés. Mi volt a polgárok döntése? 4. kérdés: Mire eskette meg Varkocs György az embereket? 3. kérdés: Ki védelmezte a várat? 2. kérdés: Ki érkezett hívatlanul? 50 téves válasz ( 18,9%) 50 téves válasz (18,9%) 43 téves válasz ( 16,2%) 31 téves válasz (11,7%) 30 téves válasz (11,3%) 27 téves válasz ( 10,2%) 7 téves válasz (6,4%) 9 téves válasz (3,4%) 4 téves válasz ( 1,5%) 4 téves válasz ( 1,5%)
