Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
Magyar-szlovák kétnyelvű gyermekek...371 lába járó csoportok diákjai három diák kivételével magyar nemzetiségűnek vallották magukat, anyanyelvként mindnyájan a magyar nyelvet jelölték meg. A szlovák tanítási nyelvű osztályába járó tanulók nyelvhasználatáról végzett felmérésem alapján a következők mondhatók el. A 32 diákból magyar anyanyelvűnek 13-an, magyar nemzetiségűnek szintén 13-an vallották magukat, de csak hatan voltak azok, akik magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek is vallották magukat. Az otthoni társalgásban azonban a magyar nyelv is jelen van, a családon belüli kommunikáció nyelveként csak a szlovák nyelvet egy gyermek jelölte meg. Ezek a tanulók a magyar nyelvet a családban és a környezettől sajátították el, természetes számukra a bilingvális beszédmód az otthoni környezetben és az iskolában egyaránt. Az iskolai órák során az oktatás nyelveként csak a szlovák nyelv használatos, s ez valószínűsíti, hogy bizonyos regiszterekben a szlovák nyelv az erősebb nyelvük. Többen közülük vegyes házasságból származnak, tehát a kétnyelvűség eredet szerinti meghatározása alapján is kétnyelvűeknek tekinthetők. A kontrollcsoportot alkotó esztergomi diákok mind magyar nemzetiségűek és magyar egynyelvűek. 2. A KUTATÁS MÓDSZERE 2.1. A GMP-diagnosztika Az életkornak megfelelő szövegértéshez az adott nyelvi jelek helyes feldolgozásán túl szükség van az ismeretek beépítésének és alkalmazásának képességére, valamint az okokozati összefüggések, az időviszonyok helyes felismerésére és jó logikára (Gósy 2000). A gyermekek tesztelése a dr. Gósy Mária által 1984 és 1988 között kidolgozott és azóta széles körben alkalmazott GMP-diagnosztika segítségével történt (Gósy 1995b; 2000). A tesztsorozat a teljes beszédpercepciós folyamatot vizsgálja mindazon részfolyamatokkal együtt, amelyek az anyanyelv hangzó és írott formájának elsajátításához szükségesek. A GMP-diagnosztika (Gósy 1995b) segítségével a beszédészlelési és beszédértési folyamatok megbízhatóan vizsgálhatók, az ép működés jól elkülöníthető a zavart vagy elmaradott működési szinttől. A diagnosztika alap tesztje húsz feladatsorból áll. (A magyar-szlovák kétnyelvű gyerekek beszédészlelését elemző longitudinális vizsgálat leírását 1. Vančoné 2005). A szövegértés vizsgálata a GMP12 alteszt segítségével történik. A szöveg értő feldolgozását, a szemantikai, szintaktikai struktúrák értelmezését, az ok-okozati viszony felismerését, illetőleg az asszociációs szint működését vizsgáljuk ebben a tesztben. Négyévestől tízéves korig a vizsgálat során használt szöveg rövid, másfél perc hosszúságú, férfihanggal közepes tempóban magnetofonszalagra rögzített mese. A mese elhangzása után tíz, megértést ellenőrző kérdést teszünk fel a gyermeknek. Hétéves kortól valamennyi kérdésre helyes választ várunk. Tizéves kor felett a vizsgálat anyaga magnetofonszalagra rögzített történelmi szöveg. 14 éves kortól valamennyi ellenőrző kérdésre elvárt a helyes válasz. A diagnosztika tartalmazza a megértést ellenőrző kérdésekre elvárt helyes válaszokat is. 2.2. A vizsgálat menete A mérésekre 1998-ban, 2002-ben és 2005-ben került sor. Az első alkalommal 193, a második alkalommal - mivel a következő mérés során már nem tudtam minden diákot elérni -162, harmadik alkalommal ugyanezen ok miatt 126 tanuló vett részt. A diákok számát minden helyszínen a kiválasztott osztályok adott létszáma határozta meg. Az első mérés során a gyermekek életkora 11 év, a második mérés során 15-16 év, a harmadik mérés során a diákok 18 évesek voltak. A vizsgálat során hat csoportot alakítottam ki, melyek a következők: 1. nyugat-szlovákiai, kisvárosi, magyar tanítási nyelvű iskolába járó tanulók (NyMI),
