Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
A magyar és a szlovák nyelv választása... 363 6. táblázat Az adatközlők magyar és szlovák nyelvhasználata Vágsellyén, Dunaszerdahelyen és Losoncon a kevésbé központosított nyilvános nyelvhasználati színtereken. (RSS-kutatás 1996; N=108.) Magyarul beszél: Vágsellye Dunaszerdahely Losonc N szám% N szám% N szám% templomban 6 5 83,3 25 25 100,0 26 26 100,0 kultúregyesületben 7 3 42,9 34 33 97,1 30 30 100,0 boltban 23 17 73,9 36 36 100.0 36 27 75,0 vendéglőben 16 8 50,0 30 30 100,0 32 19 59,4 szórakozóhelyen 8 6 75,0 25 25 100,0 22 14 63,6 a sportban 2 2 100,0 17 17 100,0 15 7 46,7 idegen megszólításakor 17 6 35,3 35 34 97,1 34 29,4 Szlovákul beszél: Vágsellye Dunaszerdahely Losonc N szám% N szám% N szám% templomban 6 3 50,0 25 1 4,0 26 2 7,7 kultúregyesületben 7 7 100,0 34 3 8,8 30 9 30,0 boltban 23 18 78,3 36 5 13,9 36 35 97,2 vendéglőben 16 13 81,3 30 2 6,7 32 31 96,9 szórakozóhelyen 8 7 87,5 25 4 16,0 22 20 90,9 a sportban 2 2 100,0 17 4 23,5 15 14 93,3 idegen megszólításakor 17 14 82,4 35 7 20,0 34 32 94,1 Az e színtéregyütteshez, ill. nyelvválasztási helyzethez kapcsolódó adatcsoport érdekessége, hogy úgyszólván mind a 14 esetben erősen szignifikáns az egyes településtípusok adatközlői által szolgáltatott adatok közti különbség. A perediek itt városi nyelvhasználatukról nyilatkoznak", ezért teljesen érthető, hogy szinte minden esetben megelőzik Dunaszerdahelyt. Az viszont már magyarázatot igényel, miért előzik meg 7 esetben Losoncot is, holott Vágsellyén magasabb a magyarok aránya, mint Losoncon. Azon kívül, hogy nem mindenki nyilatkozott Sellyéről, ill. Galántáról, ahol még több a magyar, hanem jó néhányan Pozsonyról is, ahol kisebb arányban élnek magyarok, mint Losoncon, az esetek egy részében nyilván csak alkalmilag végzik az illető 11 tevékenységet Sellyén, s ezért a nyelvhasználat minyelvüségének nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget. Ezzel szemben a losonciak, mivel folyamatosan kisebbségi helyzetben élnek, keresik és rendszeresítik az alkalmakat a magyar nyelv használatára. Saját városukról lévén szó, jobban is tudják, hol lehet magyarul beszélni, nyilván több az eladók, pincérek stb. közt a személyes ismerősük is. A perediek mintegy nincsenek annyira rászorulva, hogy Sellyén, Pozsonyban vagy Galántán magyar nyelvű szolgáltatásokat vegyenek igénybe, hiszen ez otthon a falujukban megadatik nekik: ahogy az alábbi táblázatból kiderül, saját falujukban egy kivétellel az összes érintett színtéren az összes adatközlő a magyar nyelvet használja: 11. Az adatközlőknek föl kellett tüntetniük annak a városnak a nevét, ahova a legtöbbet járnak. 23-an Vágsellyét tüntették föl, 9-en Pozsonyt, 3-an pedig Galántát. Pozsonynak 1991-ben 442 197 lakosa volt, ebből 20 312 vallotta magát magyar nemzetiségűnek, az összlakosság 4,6%-a; Vágsellye és Galánta lakosságának nemzetiségi viszonyairól már föntebb volt szó. A táblázat csak a Vágsellyére vonatkozó peredi válaszokat tartalmazza, Pozsonyról és Galántáról az alacsony arányszám miatt nem volt értelme táblázatot készíteni.
