Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
364 Lanstyák István-Simon Szabolcs 7. táblázat Magyar többségű falusi (peredi) adatközlők nyelvhasználata saját falujukban a kevésbé központosított nyilvános nyelvhasználati színtereken. (RSS-kutatás 1996; N=36.) Milyen nyelvet használ: N magyart szlovákot szám %szám % templomban 36 36 100,0 i 2,8 kul túregyesületben 32 32 100,0 4 12,5 boltban 36 36 100,0 4 11,1 vendéglőben 33 33 100,0 5 15,2 falusi rendezvényen 32 32 100,0 5 15,6 a sportban 22 22 100,0 3 13,6 idegen megszólításakor 25 19 76,0 13 52,0 Megjegyzés: Itt és a 3. táblázatban az N a hiányzó válaszokon kívül nem tartalmazza azon adatközlők válaszait sem, akiknek saját bevallásuk szerint nincs tapasztalatuk az illető színtéren való nyelvhasználattal. A magyar és a szlovák nyelv használatára vonatkozó adatok nem adnak ki 100%-ot, mivel ugyanazon színtéren ugyanaz az adatközlő számos esetben mindkét nyelvet használja. A táblázat adatai arra utalnak, hogy a peredieket falujukban egy gyakorlatilag egynemű magyar világ veszi körül. Ez oka lehet annak, hogy Vágsellyén és más városokban nem éreznek annyira erős késztetést, hogy magyar közeget keressenek (ha mégis, inkább csak azok, akiknek esetleg nyelvi nehézségeik vannak). 2.5. Az adatközlők nyelvhasználata az erősebben központosított nyelvhasználati színtereken Ebbe a csoportba részben az államigazgatáshoz kapcsolódó színtereket soroltuk (bíróság, hivatal, rendőrség), részben pedig más, szintén központilag szervezett intézmények által meg -határozott színtereket, ill. nyelvválasztási helyzeteket (munkahely, orvos, bank, posta). Szemben az előző csoporttal, itt olyan színterekről, ill. nyelvválasztási helyzetekről van szó, amelyeket vagy egyáltalán nem tudnak elkerülni az adatközlők, vagy nagyon nehezen, s gyakorlatilag nincs választási lehetőségük, vagy csak nagyon korlátozott, ill. nagyon nagy áldozatot kellene hozni az esetleges nyelvileg megfelelőbb helyzet eléréséért. Itt is vannak átmeneti esetek, pl. a munkahelyre nem annyira jellemző, hogy „erősebben központosított”, viszont mint olyan színtér, amely egzisztenciális kényszert jelent a beszélő számára nagyon is ebbe a csoportba illik. 8a. táblázat Az adatközlők magyar nyelvhasználata Vágsellyén, Dunaszerdahelyen és Losoncon az erősebben központosított nyilvános nyelvhasználati színtereken. (RSS-kutatás 1996; N=108.) Magyarul beszél: Vágsellye Dunaszerdahely Losonc N szám% N szám% N szám% munkahelyen 9 7 77,8 31 30 96,8 35 27 77,1 orvosi rendelőben 23 11 47,8 35 34 97,1 35 12 34,3 a bankban 21 12 57,1 35 35 100,0 36 10 27,8 a postán 20 10 50,0 35 35 100,0 36 5 13,9 bíróságon* 6 2 33,3 21 15 71,4 23 4 17,4 hivatalban 19 7 36,8 35 33 94,3 35 7 20,0 rendőrségen 16 4 25,0 25 25 100,0 31 0 0,0
