Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat

362 Lanstyák István-Simon Szabolcs 5b. táblázat‘Az adatközlők szlovák nyelvhasználata a kisközösségi szférában. (RSS-kutatás 1996; N=108.) Általában szlovák nyelven szokott beszélni Pered Dunaszerdahely Losonc Khi N szám% N szám% N szám% nagyszüleivel 34 0 0 35 0 0 35 2 5,7 ix magánlev. írni 36 14 38,9 36 9 25,0 36 14 38,9 i szomszédaival 36 6 16,7 36 9 25,0 36 30 83,3 gyermekeivel 30 1 3,3 26 3 11,5 14 9 64,3 barátaival 36 20 55,6 36 19 52,8 36 32 88,9 idegennel városb.35 26 74,3 36 7 19,4 36 32 88,9 házastársával 29 2 6,9 27 1 3,7 25 4 16 ix Ebben a csoportban is azt látjuk, hogy Losonc a legszlovákosabb, utána Pered, majd Du­­naszerdahely következik. Tudni kell persze, hogy a 14 értékelhető esetből csak 7-ben szig­nifikáns a különbség, s ebből is 3-ban az ala­csony elemszám miatt a chi-négyzet-próba ér­vényessége kétséges. S épp e négy eset nem mérvadó Pered „szlovákossága” szempontjá­ból, mivel az egyikben (szlovák nyelv haszná­lata a barátokkal) a különbség Pered és Dunaszerdahely közt elenyésző (nagy viszont Losonc és a másik kettő közt), egy másik eset­ben (magyar nyelv a szomszédokkal) nincs is különbség, a másik kettőben pedig idegenek megszólításának nyelvéről van szó városban, vagyis a perediek arról a városról nyilatkoztak, ahova a legtöbbet járnak. Ez azt jelenti, hogy ebben a csoportban is szlovákosabb ugyan Pered Dunaszerdahelynél, de a különbség nem nagy. 2.4. Az adatközlők nyelvhasználata a kevésbé központosított nyilvános nyelvhasználati színtereken Ebbe a csoportba az olyan nyelvhasználati színtereket soroltuk, amelyek ugyan nyilváno­sak, mégis inkább az emberek mindennapi éle­téhez kötődnek (templom, kultúregyesület, bolt, vendéglő, sport). Ezek nem tartoznak köz­vetlenül az állami szférához, központosítottsá­­guk mértéke amúgy is csekély. Bár az érintett intézmények alkalmazottait kötelezhetik állami jogszabályok vagy a szervezet vezetősége által kibocsátott rendelkezések ilyen vagy olyan nyelvhasználatra, a hatósági kényszer rendsze­rint nem túl erős és kifejezett. Az adatközlőkre nyelvi kötelezettségek nem hárulnak ugyan, de a másik fél nyelvhasználata nyilván befolyásol­hatja őket (s ez része „a nyelvi és társadalmi környezet nyomásáénak). Az adatközlők szempontjából további jellemzője ennek a cso­portnak - amely egyszersmind meg is külön­bözteti a következőtől -, hogy az „ügyfél” nyelvválasztási szabadságát sok esetben növeli az alternatívák közötti válogatás lehetősége (magyar mise : szlovák mise, magyar kulturális rendezvény : szlovák kulturális rendezvény; nagyjából azonos választékú több bolt, nagyjá­ból azonos színvonalú, több étterem stb.), ezen­kívül pedig - mivel többnyire nem létszükség­leti tevékenységekről van szó — a beszélő a neki nem tetsző nyelv használatát elkerülheti úgy is, hogy az illető színteret mindenestül elkerüli (pl. nem sportol vagy nem jár szórakozóhe­lyekre).

Next

/
Oldalképek
Tartalom