Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
362 Lanstyák István-Simon Szabolcs 5b. táblázat‘Az adatközlők szlovák nyelvhasználata a kisközösségi szférában. (RSS-kutatás 1996; N=108.) Általában szlovák nyelven szokott beszélni Pered Dunaszerdahely Losonc Khi N szám% N szám% N szám% nagyszüleivel 34 0 0 35 0 0 35 2 5,7 ix magánlev. írni 36 14 38,9 36 9 25,0 36 14 38,9 i szomszédaival 36 6 16,7 36 9 25,0 36 30 83,3 gyermekeivel 30 1 3,3 26 3 11,5 14 9 64,3 barátaival 36 20 55,6 36 19 52,8 36 32 88,9 idegennel városb.35 26 74,3 36 7 19,4 36 32 88,9 házastársával 29 2 6,9 27 1 3,7 25 4 16 ix Ebben a csoportban is azt látjuk, hogy Losonc a legszlovákosabb, utána Pered, majd Dunaszerdahely következik. Tudni kell persze, hogy a 14 értékelhető esetből csak 7-ben szignifikáns a különbség, s ebből is 3-ban az alacsony elemszám miatt a chi-négyzet-próba érvényessége kétséges. S épp e négy eset nem mérvadó Pered „szlovákossága” szempontjából, mivel az egyikben (szlovák nyelv használata a barátokkal) a különbség Pered és Dunaszerdahely közt elenyésző (nagy viszont Losonc és a másik kettő közt), egy másik esetben (magyar nyelv a szomszédokkal) nincs is különbség, a másik kettőben pedig idegenek megszólításának nyelvéről van szó városban, vagyis a perediek arról a városról nyilatkoztak, ahova a legtöbbet járnak. Ez azt jelenti, hogy ebben a csoportban is szlovákosabb ugyan Pered Dunaszerdahelynél, de a különbség nem nagy. 2.4. Az adatközlők nyelvhasználata a kevésbé központosított nyilvános nyelvhasználati színtereken Ebbe a csoportba az olyan nyelvhasználati színtereket soroltuk, amelyek ugyan nyilvánosak, mégis inkább az emberek mindennapi életéhez kötődnek (templom, kultúregyesület, bolt, vendéglő, sport). Ezek nem tartoznak közvetlenül az állami szférához, központosítottságuk mértéke amúgy is csekély. Bár az érintett intézmények alkalmazottait kötelezhetik állami jogszabályok vagy a szervezet vezetősége által kibocsátott rendelkezések ilyen vagy olyan nyelvhasználatra, a hatósági kényszer rendszerint nem túl erős és kifejezett. Az adatközlőkre nyelvi kötelezettségek nem hárulnak ugyan, de a másik fél nyelvhasználata nyilván befolyásolhatja őket (s ez része „a nyelvi és társadalmi környezet nyomásáénak). Az adatközlők szempontjából további jellemzője ennek a csoportnak - amely egyszersmind meg is különbözteti a következőtől -, hogy az „ügyfél” nyelvválasztási szabadságát sok esetben növeli az alternatívák közötti válogatás lehetősége (magyar mise : szlovák mise, magyar kulturális rendezvény : szlovák kulturális rendezvény; nagyjából azonos választékú több bolt, nagyjából azonos színvonalú, több étterem stb.), ezenkívül pedig - mivel többnyire nem létszükségleti tevékenységekről van szó — a beszélő a neki nem tetsző nyelv használatát elkerülheti úgy is, hogy az illető színteret mindenestül elkerüli (pl. nem sportol vagy nem jár szórakozóhelyekre).
