Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat

A magyar és a szlovák nyelv választása... 361 szakirodalomhoz hozzájutni, mint vallásos iro­dalomhoz. A rádió- és tévéműsoroknál viszont a téma, vagyis az adatközlő érdeklődése befo­lyásolja a nyelvválasztást, hiszen a belpolitikai témákról részletesen a szlovák rádió és a szlo­vák tévé magyar adásán kívül leginkább a szlo­vák rádióból és tévéből lehet értesülni. Ha általában nézzük az egyes települések „szlo­­vákossági sorrendjét”, azt látjuk, hogy a legtöbb esetben itt is szlovákosabb Pered Dunaszer­­dahelynél, és olykor Losoncnál is. A különb­ségek azonban csak négy esetben szignifikánsak (a 18-ból), s abból is az egyikben az alacsony elemszám miatt a chi-négyzet-próba érvényessé­ge kétes. Ha a kétes esettől eltekintünk, a többi eset­ben Pered megelőzi Dunaszerdahelyt, azaz Pereden többen hallgatnak, ill. néznek szlovák nyelvű hírműsorokat és olvasnak szlovák nyelvű verseket, mint Dunaszerdahelyen (első helyen mindkét esetben Losonc áll). Sportműsorokat pedig Pereden a losonciaknál is és a dunaszerda­­helyieknél is kevesebben néznek magyarul. Ezt elsősorban a nyelvi, ill. társadalmi környezet nyomásának tulajdoníthatjuk: Pered közelebb van a „szlovák világ”-hoz, a perediek valószínű­leg többet érintkeznek szlovákokkal, mint a du­­naszerdahelyiek, ezért fontosabbak számukra a Szlovákiáról szóló hírműsorok, a szlovák sport­­események. Sőt - ezek szerint - még verset is nagyobb arányban olvasnak szlovákul (ez persze egy ilyen kisszámú mintánál nem sokat jelent). 2.3. Az adatközlők kisközösségi nyelvhasználata Ebbe a csoportba is jórészt az intim szféra tar­tozik még, a közeli családtagokkal (szülők, nagyszülők, házastárs, gyermekek), barátokkal és szomszédokkal való kapcsolattartás nyelve. Határeset az idegenek megszólítása. Az előző két csoporttól eltérően itt már kétoldalú kom­munikációról van szó, ahol a személyi kontex­tusnak erős a hatása, mivel figyelembe kell venni a beszélgetőtárs(ak) nyelvi attitűdjét, a társadalmi konvenciókat stb. Természetesen a nyelvi és a társadalmi környezet nyomása is érvényesül. Hatóságilag viszont ezek a színte­rek egyáltalán nincsenek szabályozva. Bár magánjellegű nyelvhasználatról van szó, általában nem az adatközlő attitűdjei játs­szák a Jő szerepet. Pl. a nagyszülőkkel, szülők­kel való nyelvhasználat az adatközlő számára adottság. Árulkodóbb a gyerekekkel vagy a barátokkal beszélt nyelv, de az utóbbit megha­tározza a környezet „minyelvűsége”. Nehéz értelmezni a magánlevél írására vonatkozó ada­tokat, mivel nem világos, hogy ezeknek az egyes adatközlők esetében ki a tipikus címzett­je. Az idegen megszólítása faluban is egyedi eset, hiszen Pereden az idegenről könnyebben tudják, hogy nem falubeli, és ezért nagyobb a valószínűsége, hogy szlovák. 5a. táblázat Az adatközlők magyar nyelvhasználata a kisközösségi szférában. (RSS-kutatás 1996; N=108.) Általában magyar nyelven szokott beszélni Pered Dunaszerdahely Losonc Khi N szám% N szám% N szám% nagyszüleivel 34 33 97,1 35 32 91,4 35 35 100,0 ix magánlev. imi 36 36 100,0 36 35 97,2 36 35 97,2 ix szomszédaival 36 36 100,0 36 36 100.0 36 32 88,9 gyermekeivel 30 23 76,7 26 23 88,5 23 21 91,3 ix barátaival 36 36 100,0 36 36 100,0 36 36 100.0 X idegennel városb.35 7 20.0 36 34 94,4 36 10 27,8 házastársával 29 22 75,9 27 25 92,6 25 23 92,0 ix

Next

/
Oldalképek
Tartalom