Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Nyelvérintkezés

A fordítottság jelei szlovákiai magyar szövegekben 285 a magyarországiakban. A legnagyobb eltérés a lesz + va/-ve szerkezet és a hivatalos szövegek esetében figyelhető meg: a Magyar Nemzeti Szövegtár magyarországi alkorpuszában 10,68 db/ millió, szlovákiaiban 51,49 db/millió szö­vegszó. Nagy valószínűséggel ez a szlovák hivatalos szövegek hatása, ugyanis ezekben tipikus a bude + particípium szerkezet19. 6. BEFEJEZÉS Az itt tárgyalt szerkezeteken túl természetesen számos egyéb megoldást említhetünk még, amelyek a fordítottság jeleként értékelhetők. Ide tartoznak az analitikus szerkesztésmód egyéb nem emlitett esetei, így elsősorban hiva­talos és tudományos szövegben a lehet + főnévi igenév használata a -ható/-hető képzős mellék­név helyett, pl. meg lehet okolni : megokolha­tó20; a szórendi kérdések, például a szabad hatá­rozók mondatbeli pozíciója, elsősorban a mód- és okhatározó típusú határozóknak a mondat végére helyezése21, a mellékmondatos szer­kesztésmód jelzős szerkezet helyett22 stb. Az alak- és a mondattan területét is érinti az igekö­­tős igék kezelése, pontosabban az a jelenség, hogy egyes fordítók a szlovák igekötős igét, illetve az igekötős igéből képzett névszót magyarra szintén igekötőt tartalmazó szóval igyekeznek visszaadni, még akkor is, ha termi­­nologikus jellegű szókapcsolatról van szó, illet­ve ha az állítmányi szerepű ige előtti fókuszpo­zíció már be van töltve23. Amint korábban is említettük, az egynyelvű szemléletű leíró nyelvtanok és nyelvhasználati kézikönyvek ezekre a kérdésekre legfeljebb csak a nyelvművelői tanácsok szintjén térnek ki, ha egyáltalán kitérnek. Ez azonban nem ele­gendő, az itt tárgyalt és az ezekhez hasonló jelenségeknek a mélyebb feltárásához további kutatások szükségesek, főleg eredeti célnyelvi szövegekben kellene alaposabban elemezni az egyes szerkezetek altípusait és szövegtípuson­kénti előfordulási feltételeiket. 19. Klaudy Kinga (1994/2007: 47) a nyelvművelő szakirodalom hibájaként említi, hogy nem foglalkozik azzal, milyen „mértékben és milyen gyakorisággal” használható a határozói igeneves szerkezet a személytelenség kifejezésére. A helyzet azonban az, hogy még korpuszalapú (pl. a Magyar Nemzeti Szövegtár alapján végzett) vizsgálatokkal is nehéz erre a kérdésre választ adni, ugyanis a határozói igeneves szerkezet alkalmazhatósága lexémafüggő: egyes igék eseté­ben aránylag sok adat van rá, más igék esetében ez a szerkezet ritka. Az ilyen vizsgálatoknál egyúttal arra is figye­lemmel kell lenni, milyen az előfordulási gyakorisága magának az alapigének. Saját vizsgálataim szerint továbbá különbség van a van és a tesz létigékkel alkotott szerkezetek gyakorisága között is. 20. Például: A vendégszoba egy olyan zárható elszállásolási tér, ahol lehet szellőztetni; A műveletek kiválasztása azon számlákra értendő, melyek ebben a szolgáltatásban vannak vezetve, és amelyekre az átutalás e módját el lehet végez­ni; Az alkalmi fekhelyet a vendég kérésére állandó, a napközbeni pihenést szolgáló fekhellyé lehet átalakítani. 21. Ilyenek például az alábbi mondatok: [a vöröskői vár] középeurópai jellegzetességként van számontartva építészeti jel­legzetességei és földalatti hatalmas pincehelyiségei tekintetében; minden piacszegmensben van kialakítva kereskedel­mi partnerhálózatunk, szükséges prezentálni azok pontos elérhetőségeit a kommunikáció hatékonyságának érdekében; Szlovákiában is nagy figyelmet fordítanak a vidéki és agroturisztikai létesítmények minőségének az emelésére a minő­ségjegyek odaítélésével. 22. Pl. A szolgáltatások nem anyagi jellegű gazdasági javak, melyeknél hasznos hatások jönnek létre; A marketingkör­nyezet ellenőrizhetetlen tényezőkből áll, amelyek a vállalatot körülveszik; Mindenki, aki az idegenforgalomban dolgo­zik [...] köteles együttműködni; A kikötő egy olyan hely, ahol a szárazföldi közlekedésről a vízire térnek át és fordítva. A legutóbbi mondat szlovák eredetije így hangzik: Prístav je miesto, kde sa prechádza zo suchozemskej dopravy na vodnú a naopak, ezért ebben az esetben az ún. zvratný pasív többes szám 3. személyü igealakkal történő visszaadásá­ra is példát látunk. 23. Az első esetre példaként említhetjük az elszállásolási létesítmény (azaz szálláshely) kifejezést, amely az ubytovať (elszállásol) ige származékát tartalmazó ubytovacie zariadenie fordításaként szerepelt az egyik szövegben. A másik esetre: A regisztrált álláskeresők ingyen felhasználhatják a Profesia weboldalon szereplő egyes kiegészítő szolgáltatá­sokat, amelyek terjedelme az aktuális kínálattól függ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom