Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Nyelvérintkezés

SZABÓMIHÁLY GIZELLA -LANSTYÁK ISTVÁN VANČÓNÉ KREMMER ILDIKÓ - SIMON SZABOLCS IDEGEN SZAVAK A MAGYAR NYELV SZLOVÁKIAI VÁLTOZATAIBAN 1.1. Előadásunkban áttekintést kívánunk nyúj­­:ani azokról a kölcsönelemekről, melyek — öbbnyire a szlovák nyelv közvetítésével — más lyelvekből kerültek be a szlovákiai magyar íyelvváltozatokba, s a szlovákiai magyar íyelvterületen jelenleg helyi kötöttség nélkül íasználatosak. Az idegen szavakat gyakorlati szempontból határozzuk meg: ezek olyan nem nagyar és nem szlovák etimonú szókészleti .'leniek, melyeket a magyar és/vagy szlovák degen szavak szótára idegen szóként tart nyil­­/án1. E csoporton belül továbbá célszerűnek ártunk két alcsoportot megkülönböztetni: a lemzetközi és a nem nemzetközi (tehát szükebb, ■egionális hatókörű) szavak kategóriáját. Az üőadásunkban tárgyalt idegen szavak döntő lányada az első csoportba tartozik, előadá­sunkban tehát leginkább a görög-latin eredet­­•e/tőre visszavezethető, több, genetikailag nem tözeli világnyelv szókészletében is meglevő ín. műveltségszavak formáját, jelentését, elő­­ordulását vizsgáljuk a szlovák, a szlovákiai nagyar és a közmagyar, ill. magyarországi íyelvben/nyelvváltozatokban, s ezen belül is a sajtónyelvben és a mindennapi beszélt nyelv­ben. A szakmai nyelvhasználat kérdéseire terje­delmi okokból nem térünk ki. 1.2. A magyar és a szlovák nyelv évszázadokon keresztül egyazon államkeretben fejlődött, a két nemzet huszadik századi történelme is lényegében azonos irányú volt. Ez többek között abban is megnyilvánult, hogy a két nyel­vet ért idegen hatások is javarészt hasonlóak - azzal az eltéréssel, hogy a szlovákban jelentő­sebb volt a szláv nyelvek befolyása, illetve a cseh kölcsönszavak csak a szlovákra jellemző­ek. Ha a szlovákban ma használatos idegen szavakat eredetük szerint nézzük (nem számít­va a cseh kölcsönelemeket), megállapíthatjuk, hogy a szlovák nyelvbe közvetlen kontaktusok révén került német etimonú szavak leginkább a szubstandard* 2 rétegbe szorultak vissza, a stan­dardban a görög-latin eredetű nemzetközi (műveltség)szavak és újabban az angol kölcsö­­nelemek dominálnak; mindkét csoport nagy­mértékű átfedődést mutat a magyarban ismert idegen eredetű szókészleti réteggel. Ez utóbbi megkötés nem abszolút, ugyanis a legutóbbi időkben megjelent szavakat természetszerűleg még nem tartal­mazzák szótáraink, ilyen például az immobilizier (motorletiltó). Az előadásban továbbá nem térünk ki a jövevényszó és idegen szó elkülönítésének kérdésére sem, mely főleg a szlovák nyelv szempontjából problematikus. E tekintetben egyfajta átmenetet képeznek az idegen tövü, de szlovák képzővel ellátott főnevek, mint pl. a linka (szí. linka vonal, járat, gyártósor, (konyhai) szekrénysor), motorka (szí. motorka kismotor, robogó), szanitka (szí. sanitka mentőautó) direkt kölcsönszók. A szociolingvisztikában jelenleg szokásos müszóhasználattól eltérően az informális beszédhelyzetekben, szóbeli köz­lésben használt, a standardnál alacsonyabb szintű nyelvváltozat megnevezésére nem használjuk a nemstandard termi­nust, lévén ez tágabb értelmű. A helyette választott (s más nyelvtudományi diszciplínákban általános) szubstandard műszót pontosabbnak érezzük, vele nem értékítéletet kívánunk kifejezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom