Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Nyelvérintkezés

244 Szabómihály Gizella -Lanstyák István Vancóné Kremmer Ildikó - Simon Szabolcs Ami a szlovák nyelvművelőknek az idegen szavakkal kapcsolatos álláspontját illeti, az ún. germanizmusok kérdése főleg a XIX. század­ban és esetleg a XX. század elején volt téma3, a szlovák nyelvművelők főként a bohemizmusok ellen küzdöttek és küzdenek, újabban pedig az angol szavak térhódítása ellen emelik fel sza­vukat (1. pl. Považaj 1995; Kačala 1998: 74). A görög-latin eredetű nemzetközi szavak beáram­lását a szlovák nyelv modernizálódásának, internacionalizálódásának egyik jegyeként értékelik (Mistrík 1973; 1983: 52-53), a „szük­séges”, adekvát szlovák megfelelővel nem ren­delkező szavak és kifejezések átvételét támo­gatják (Kačala 1998: 52), ebből következően nem erőltetik lefordításukat. A szlovákban használatos idegen eredetű szavak egy részének nincs egyszavas (vagy nem körülírásos) szlovák megfelelője, ilyenek pl. absolvent (abszolvens4 5 valamely tanfolya­mot, főiskolát sikerrel elvégzett hallgató’), agentúra (agentúra ’ügynökség’), opozícia (oppozíció ’ellenzék’), prezident (prezidens ’az állam elnöke’, ’részvénytársaság elnöke’ stb.), iniciatíva (iniciatíva ’kezdeményezés’), priva­tizácia5 (privatizáció, ’magánosítás’), advokát (advokát ’ügyvéd’), formulár (formuláré ’űr­lap, formanyomtatvány’), inšpektor (inspektor ’felügyelő, ellenőr’), aktualizovať (aktualizál ’időszerűsít’), inventár (inventár, inventárium ’leltár’), líder (leader ’vezető, pártvezér’), míting (meeting ’nagygyűlés, lakossági fó - rum’) stb. A szlovákban elterjedt idegen szavak jelentős részének természetesen van szlovák megfelelője, e csoporton belül is azonban nagy számban találhatók olyanok, melyek esetében az idegen változat a gyakoribb (pl. a sajtóban): premiér : predseda vlády (premier, ’miniszter­­elnök, kormányfő’), štartovať : začať niečo (startol ’rajtol’ - nem csupán sportrendezvé­nyen), akcionár : podielnik (akcionárius ’rész­vényes’), absencia : neprítomnosť (abszencia ’hiányzás’), abdikovať : vzdať sa moci, funkcie (abdikáció ’lemond, leköszön a hivataláról, visszalép’) stb. A magyar anyanyelvű beszélő számára egy szlovák szöveg „idegenszerübbnek” hat, mint egy hasonló témájú magyar, mivel a felvilágo­sodás óta folyó szómagyarítás és a nyelvműve­lésünket jellemző purista szemlélet miatt egy bármilyen magyar (a szigorúan vett tudomá­nyos írásokat leszámítva) szövegben kevesebb az idegen szó, mint egy szlovákban.6 A szlovák szövegek idegen elemekkel való „telítettsége” azzal is összefügg, hogy az aránylag gyakori, a mindennapi élettel (közélet, szakma, hivatalos kapcsolattartás stb.) összefüggő fogalmak meg­nevezése között is sok a szlovák szinonimával nem rendelkező idegen szó; a már említetteken kívül ide tartoznak pl. faktúra (faktúra ’áru­számla’), referent (referens ’előadó’), technika/ technický (technika, technikai ’műszaki’), kul­túra (kultúra ’művelődés’), prax (praxis ’gya­korlat’), personál (’egy cég alkalmazottai, sze­mélyzet’), materiál (matéria, ’anyag, nyers­anyag’), polícia (’rendőrség’) stb. A mai szlo­vák nyelvben számos olyan idegen szó eleven, mely a magyarban már elavult, mivel a min­dennapos használatból magyar megfelelője régen kiszorította (pl. rekreácia ’üdülés’, pen­zia ’<öregségi> nyugdíj’) stb. 1.3. Az idegen szavakkal nyelvművelőink a szlovákiai magyar nyelvhasználatban megfi-3. P. Dobšinský például a Pešťbudínske vedomosti lapban (1865-ben) a szlovák nyelvnek a német hatástól való megtisz­títását („némettelenítését”) hangsúlyozza (idézi Blanár 1974: 59). 4. A zárójelben az Idegen szavak és kifejezések kéziszótárában (Bakos 1994) megadott formát, az idegen szó magyar megfelelőjét, illetve jelentését tüntetjük fel. Ha a szlovákban a szónak más jelentése (is) van, akkor azt közöljük. 5. A posúkromnenie (magyarra megmagánosítás-ként fordíthatnánk) szóra mint a privatizácia (privatizáció) szlovák megfelelőjére egyelőre egyetlen írott (a sajtóból származó) adatunk van. 6. A szlovák napisajtóból véletlenszerűen kiválasztott különféle témájú szövegekben (10.000 tartalmas szónyi anyagot vizsgálva) a tartalmas szavak 16%-a idegen szó, az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó saját anyagaiban ez az arány 11%, az Új Szóban megjelent MTl-anyagokban pedig 8% (saját 1998-as adataink).

Next

/
Oldalképek
Tartalom