Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
114 Lanstyák István - Szabómihály Gizella adnék : adnák, örömért : örömér), alaktani {dolgozom : dolgozok, adj : adjál, naponként : naponta), morfoszintaktikai (házban vagyok : házba vagyok, Sándorékhoz megy Sándoréknál megy, Somorján : Somorjában), mondattani (Péter és János elment : Péter és János elmentek; megcsinálja-e : meg-e csinálja', a ház, amely ... : a ház, ami...; ezt érti rajta : ezt érti alatta), szókészlettani (kukorica : tengeri, rágógumi : rágó : zsuvacska : zsuvi). Anyagunkban főként alaktani, morfoszintaktikai, mondattani, valamint szókészlettani változók vannak. A változók klasszikus fajtáját, a fonetikaiakat ilyen módon egyáltalán nem vizsgáltuk (erre a kérdőíves felmérés nem is alkalmas). 3. A VÁLTOZÓK TÍPUSAI A VÁLTOZATOK SZÁMA SZEMPONTJÁBÓL A nyelvi változók eltérnek egymástól a tekintetben, hogy egy-egy konkrét beszélőközösségben hány változattal rendelkeznek, ill. egyáltalán meghatározható-e a változatok száma objektív kritériumok alapján, vagy pedig - a fonetikai változók esetében — csupán arról van szó, hogy az elvileg végtelen számú kiejtésváltozat közül a kutató néhányat kiemel. 3.1. A változók jelentős része - a szókészlettaniakat és persze a fonetikaiakat nem tekintve -kéttagú (pl. töröl : törül, azután : aztán, add : adjad, iskolában vagyok : iskolába vagyok, nem akarja-e : nem-e akarja, valaminek hallatára : valaminek hallatán ’a hallottak hatására’, hasogat a derekam : hasogat a derekamban). Mindez persze leginkább akkor igaz, ha (a) egyetlen konkrét beszélőközösségen, ill. nyelvváltozaton belül maradunk (ez a nyelvváltozat esetünkben - lévén szó gimnazistákról és többé-kevésbé formális beszédhelyzetről - a standard, ill. annak esetenként a mindennapi beszélt nyelv felé elmozduló közveleges változata); (b) nyelvileg figyelmünket egyetlen részrendszerre, sőt azon belül is (c) egyetlen jelenségre korlátozzuk.4 A kéttagú változók egyik változata rendszerint közelebb áll a formálisabb, „standardabb”, területi kötöttség nélküli stb. pólushoz; ezt első változat-mk nevezzük - legtöbbször ez az ún. presztízsváltozat. Az ezzel szembeállított második változat az illető kontinuumok másik végéhez közelít - ez olykor megbélyegzett változat, de nem mindig. Az anyanyelvű változatokból hiányzó kontaktusjelenségeket mindig második változatnak tekintjük; az első változat az a forma, amely az „egynyelvű magyarban” használatos. Ez általában azonos a standard formával, de előfordulhat, hogy nem (pl. a kupi ’rendetlenség’ : bordel változó első változata nem tekinthető szoros értelemben vett standardnak).5 4. Az első megszorítás azt jelenti, hogy például az azután : aztán változó esetében nem vesszük figyelembe a nyelvjárási oszt, osztán, osztén, oszténgat stb. változatokat, ezeknek a standard jellegű megnyilvánulásokban való használatát ugyanis az együtt-előfordulási szabályok kizárják. (Ha viszont azt a nyelvjárási beszélőközösséget vizsgálnánk, amelyben ezek használatosak, e változóval mint többtagúval kellene számolnunk, amiál is inkább, mert ott még a standard azután : aztán formákat is figyelembe kellene venni.) A második megszorítás (b) azt jelenti, hogy pl. az iskolában vagyok : iskolába vagyok morfoszintaktikai változó vizsgálatakor figyelmen kivül hagyjuk a morfológiai szinten meglévő további váltakozást (iskolában vagyok : iskolábon vagyok, ill. iskolába vagyok : iskolábo vagyok). Az pedig, hogy figyelmünket egyetlen jelenségre korlátozzuk (c), azt jelenti, hogy a látszólag háromtagú iskolában tanít : iskolába tanít : iskolán tanít változót kéttagúnak tekintjük, mivel itt két különböző jelenségről van szó. Az egyik az illativusi (-ba/-be rágós) forma használata inessivusi értelemben (-banl-ben helyett) - ennek következtében jött létre (az egész magyar nyelvterületen) az iskolában tanít : iskolába tanít kéttagú (egyetemes) változó. A másik pedig a superessivusi (-on/-en/-ön rágós) forma használata a -ba(n)/-be(n) helyett oktatási intézményekkel kapcsolatban - ennek következményeképpen alakult ki (Szlovákiában) az iskolába(n) tanít : iskolán tanít kéttagú (kontaktus)változó. 5. Az első, ill. második változat kijelölésében a változatoknak nem a skálán elfoglalt abszolút helyzete a mérvadó, hanem az egymáshoz viszonyított helyzetük. Pl. az (ő) válnék : válna változónak első változata a szuperstandard (emelkedett), a második a standard. Ezzel szemben a látja : lássa (kij. mód) változó első változata (látja) nagyjából az előző változó második változatával foglal el azonos helyet - ezek standard formák -, a másik, a lássa pedig szubstandard.
