Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői

A határon túli magyar szókészlet 105 Kultúra 1. Km: Er Fv Va Ka Hv Mv Őv effekt ’hatás, effektus (zenében, filmben)’; 2. Ht: a) Fv expo­zíció ’kiállítás’, Mv megy ’szól vmiről (pl. film)’, Fv Va repríz ’színházi előadás, tévé­vagy rádiójáték stb. ismétlése’; 3. Any: a) Er Va bioszkóp ’filmszínház’, Er dojna ’(román) népdal’, Fv Őv exponátum Fv Va Őv exponát ’kiállítási tárgy’, Er kamin ’művelődési ház’, Va Hv Mv parter ’földszinti nézőtér’, Ka riszánka ’rajzfilm’; b) Mv ikebána ’élővirág­kompozíció’, Va Hv lózsa Mv lozsa ’páholy’. Pihenés, hobbi, sport, turizmus 2. Ht: a) Fv halász ’horgász’, Mv kimegy ’szó­rakozni megy, szórakozik’, Fv pohár ’serleg, kupa’; b) Er katonabúcsúztató ’besorozott katonákat búcsúztató bál’; 3. Any: a) Va akva­­robik ’vízitoma’, Fv Ka volejbal ’röplabda’, Mv blazina ’tornaszőnyeg’, Fv bublifuk ’szap­­panbuborék-fúvó gyermekjáték’, Fv csinka ’súlyzó’, Fv doraszt ’ificsapat’, Fv hernya ’já­tékterem’, Fv horszki ’hegyibicikli’, Er kabána : kahana ’menedékház’, Er kantonament ’ed­zőtábor’, Va Hv kopacska Fv kopacski ’futball­­cipő’; b) Er bázin : bazin ’medence, víztartály’. Hadsereg 1. Km: Fv Va Ka Hv Őv kapitány ’százados’, Er F v Va Ka Őv kaszárnya ’laktanya’; 2. Ht: a) b) Mv civil katona ’polgári szolgálatos sze­mély’; 3. Ány: a) Fv arma ’főleg élelmiszert árusító bolt a laktanyákban’, Fv buzerák : buzerplacc ’kaszámyaudvar’, Fv esusz ’csaj­ka’, Ka komendánt ’parancsnok’, Er koncsent­­ra ’tartalékosok behívása’, Va Hv krúg ’körlet’, Ka lityinant ’hadnagy’, Er livret ’katona­könyv’, Er Fv Va Ka Hv major ’őrnagy’, Fv maszkács ’terepruha’, Fv mazák ’öreg katona’, Fv opustyák ’eltávozás’, Er plutonier ’őrmes­ter’. Általános emberi tulajdonságok, állapotok, cselekvések stb. 2. Ht: a) Fv átél ‘túlél’, Fv benevolens ’elnéző, engedékeny’, Őv blöd : blődli ’hülye ember’, ’hülye, képtelen (helyzet)’, Mv egyezik ’egye­tért vkivel vmiben’, Mv felvesz ’megért, fel­fog’, ’vállal’, Fv Ka rászed ’rávesz vkit vmire’; b) Mv agrárember ’faragatlan modorú sze­mély, bunkó, paraszt’; 3. Ány: a) Er ákációs ’izgága, kötekedő, akadékoskodó’, Er berbécs ’durva, goromba (ember)’, Va cicija ’fösvény (ember)’; b) Fv antitalent ’valamely területen teljesen tehetségtelen, hozzá nem értő ember’, Va Hv drógás Hv Mv drogás ’drogos’. Bár a példák csekély száma miatt a fentebbi áttekintésből nem nagyon látszik, fontos meg­jegyezni, hogy az államnyelvi eredetű elemet nem tartalmazó közvetett kölcsönszavak és önálló alkotások az olyan színterekhez kötődő lexémák esetében jelennek meg leginkább, ahol lehetőség van a magyar nyelv Írásbeli használatára, ill. az olyan témakörök esetében, amelyek sűrűn előfordulnak a magyar nyelvű ht sajtóban, pl. oktatás, hivatali élet, közigazga­tás, politika, egészségügy, pénzügyek, munka.28 Ezeken a területeken azért fordul elő több belső keletkezésű elem - közvetett kölcsönszó és önálló alkotás —, mert a ht írott nyelvi norma szinte teljesen kizárja a közvetlen kölcsönsza­vak használatát (a nemzetközi szavak kivételé­vel); ez a tény erőteljesen motiválja a közvetett kölcsönszavak létrehozását. Mindez jól mutatja a nyelvpolitika és a nyelvhasználat kapcsolatát: ha a ht régiókban méltányosabb volna a nyelvpolitika, és lehető­ség volna a magyar nyelv széleskörűbb haszná­latára más nyelvhasználati színtereken is (pl. a szakmákban, a munkahelyeken), nyilvánvalóan sokkal több belső keletkezésű szó épült volna be a ht nyelvváltozatok szókincsébe. Ugyan­akkor a belső keletkezésű és az államnyelvi 28. A kultúra nem tartozik ezek közé: a kultúrával kapcsolatos kölcsönszavak száma eleve alacsony, mind a közvetlen, mind a közvetettt kölcsönszavaké.

Next

/
Oldalképek
Tartalom