Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői

106 Lanstyák István eredetű elemek arányának alakulása az egyes színtereken a ht sajtó jelentőségére is rámutat: azoknak a színtereknek a szókincsében is, ame­lyek alapvetően államnyelvűek (pl. politika, egészségügy, pénzügyek, munka), nagyobb arányban fordulnak elő belső keletkezésű ele­mek, ha az adott színterek történéseiről a sajtó rendszeresen beszámol.29 6. ÖSSZEGZÉS Dolgozatomban a ht régiókban folytatott lexi­kológiai kutatások eredményeinek egy részét próbáltam összegezni a ht szókincs egyes réte­geinek áttekintésével. Célom az volt, hogy hoz­zájáruljak a ht szókincs egyoldalú - mondhatni torz — szemléletének visszaszorulásához. Az a tapasztalatom ugyanis, hogy a legtöbb laikus ember a „határon túli szavak” kifejezés hallatán azoknak csak egyik, legfeltűnőbb csoportjára gondol, a közvetlen kölcsönszavakra. Meg­kockáztatható az a feltételezés, hogy még a nyelvészek többsége is a közvetlen kölcsönsza­­vakon kívül legföljebb a kalkokra és a velük nagyon gyakran még nyelvészkörökben is összemosott jelentésbeli kölcsönszókra gondol. Az, hogy léteznek stílusbeli kölcsönszavak is, a nyelvészek többsége előtt ismeretlen, s arra sem gondolnak a nyelvészet más területein dol­gozó kollégák, hogy a ht nyelvváltozatokban önálló alkotások is vannak, amelyek nemcsak közmagyar szavakat, hanem meghonosodott ht szavakat is tartalmazhatnak. Még kevésbé szokványos, hogy a „határon túli szavak” kategóriájába beleértsük az adott ht régióban élő tájszavakat, attól függetlenül, hogy ezek használata csak az adott ht régióra korláto­zódik-e, vagy pedig átnyúlik Magyarországra vagy más ht régióba. S bár senki sem kételkedik abban, hogy a ht magyarok is használnak olyan szavakat, mint kéz, ül vagy aki, alatt, mégsem szokás arra gondolni, hogy a km szavak legna­gyobb része is beletartozik a ht szókincsbe, sőt ez a legfontosabb rétege, amellyel az újabb keletkezésű, egy vagy több ht régióra korlátozó­dó szavak szerves egységet alkotnak. Ez az egy­oldalú személet az oka annak, hogy „ht szó­­kincs”-en a ht nyelvváltozatok sajátos szókész­leti elemeit szokás érteni, nem pedig a ht beszé­lők által használt szavak összességét. Dolgozatom célja az volt, hogy a ht szókin­cset a maga differenciáltságában mutassam be. Az egyes rétegek jellemzése során mindig utal­tam arra, hogy az adott rétegben hogyan nyil­vánul meg a kontaktushatás, ügyelve arra is, hogy fény derüljön azokra az esetekre is, ami­kor nem kell kontaktushatással számolnunk. Ezenkívül nagyon fontosnak tartottam, hogy utaljak arra is, hogyan viszonyul a ht beszélők „mérvadó” csoportja az adott rétegekhez tarto­zó szókészleti elemekhez. A ht szavakról mint­egy történeti perspektívában Írtam (nem is nagyon lehet másként, mivel a kontaktushatás alapvetően időhöz köthető, történeti tény), hangsúlyoznom kell azonban, hogy ezt szink­ron nyelvi tények alapján tetem, történeti kuta­tásokat nem folytattam, a nyelvi változásokra vonatkozó megállapításaim pusztán következ­tetések, melyeket az érintett szókészleti elemek ht és Hu stílusértékének, jelentésének, haszná­latának összehasonlításából vontam le. Ezek a megállapítások ezért óvatosan kezelendők, hiszen elvileg az észlelt szinkron tényeknek másfajta történeti magyarázata is elképzelhető. Végül magyar közegben sajnos még szak­mai közönség előtt sem szükségtelen hangsú­lyozni, hogy az államnyelvi eredetű és a belső keletkezésű, illetve a határon túli és a közma­gyar szavak közt nyelvi szempontból globáli­san véve nincs semmilyen értékkülönbség. Az a közkeletű meggyőződés ugyanis, hogy az idegen eredetű elemek eredendően rosszabbak volnának a belső keletkezésű elemeknél, nyelv­művelők, tanítók, magyartanárok és más, a 29. Mindez nem jelenti azt, hogy a mindennapi beszélt nyelvben nem jönnének létre közvetett kölcsönszavak és esetleg önálló alkotások. Kétségtelen, hogy jönnek létre, de a közvetett kölcsönszavak és önálló alkotások jelentős része mégis inkább az írott nyelvben keletkezhetett, és onnan kerülhetett át a beszélt nyelvbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom