Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
II. Kutatástörténet
1918 utáni néprajzi kutatástörténet 63 nyokhoz képest jelent kezdetleges fejlettségi fokot, de magán a néprajzon belül is káros következményekkel kell járnia. Ilyen káros következmény pl. az a tény, hogy a szerző (Id. 144. I.) az óvoda által importált új játékokat - ha a gyerekek azt magukénak érzik - ugyanúgy közli, mint többszázéves népballadák ősi töredékeit [...] ...a szerző, a szerkesztő és a lektorok mitsem gondoltak pl. a népi tánccsoportjaink felöl megmutatkozó elméleti érdeklődés igényeivel: jele annak, hogy néprajzkutatóink külön szigeten élnek és a szakmai elzárkózás terméketlen útjára léptek... (Határozat 1953, 276-277) A fegyelmi bizottság ezért az ezer példányban kinyomott könyv bezúzását javasolja, s mindössze 10 számozott („akadémiai kiadvány jellegétől megfosztott”) példány elhelyezését tartja szükségesnek a legfontosabb szakmai intézmények adattárában (Határozat 1953, 277). Ortutay Gyula, az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény sorozatszerkesztője egy 1953. április 24-i naplófeljegyzésében személye elleni támadásként fogta fel az akadémiai határozatot: Erre sem gondoltam, mondjuk a fasizmus időszakában, mikor a nyilasok támadták az UMNGY köteteit zsidóbarátságom, szovjetbarátságom miatt. Az történt, állítólag Rusznyák3" kívánságára, hogy Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok c. kötetét, UMNGY, VII., bevonták a könyvkereskedésekből, s vizsgálatot indítanak a könyv kiadásának felelősségének megállapítására. A szerkesztő én vagyok, Manga, Vargyas a lektorok. A könyv állítólag fasiszta, mert a csúfolok közt nemzetiségekre, zsidókra utaló néhány csúfoló is van. A másik baj, hogy nem hazánk határai közt lévő terület anyagát közöljük. A válaszomat ezekre a vádakra megírtam Rusznyáknak, kértem a vizsgálatot, érveimet itt nem ismétlem el. Nem tudom: egyéni hajsza ez ellenem? minden területről ki akar valaki irtani? S erre minden ürügy jó? Kell akkor ezt ilyen komplikált módszerekkel? Oláh György39 40 úrék jót nevetnének, ha megtudnák, hogy fasiszta lettem kommunista folkloristából. (Ortutay 2009a, 403) A továbbiakban a teljesség igénye nélkül említem Bakó Ferenc, Fél Edit, Gaál Károly, Gunda Béla, Herkely Károly, Keszi Kovács László, ifj. Kós Károly és Vargyas Lajos nevét, akik különféle intézmények és szervezetek anyagi támogatásával végeztek kutatásokat a korábban Szlovákiához tartozott magyar területeken. A Táj- és Népkutató Központ szervezésében már a harmincas évek végén egy Bars megyei és egy gömöri (Csennosnya-völgyi) kutatás valósult meg (Bakó 1942; Márkus 1941). Szintén ennek az intézménynek - amely 1941-től a Teleki László Intézet kebelébe került - köszönhetően jött létre 1942 tavaszán Érsekújvárott a Kisalföld Kutató Intézet. A létesítmény konkrét működéséről, sajnos, rendkívül keveset tudunk. Szőke István szíves szóbeli közléséből tudom, hogy az alakuló gyűlésen a régész Szőke Béla mellett a nyelvész Kálmán Béla és Sulán Béla, valamint Nagy Lajos, Décsy Gyula és Szőke István volt jelen: A Kis-Alföldön régóta több gyűjtő végez nép is égkutatást. Ezeket a külön-külön dolgozó, így is értékes részletmunkát végző kutatókat a közös cél érdekében közös munkába kellett állítani, vagyis olyan intézményről kellett gondoskodni, amely újabb erők bevonásával egységes keretben fogja össze a gyűjtőket, előzetes megbeszélések alapján tervszerűen irányítja a gyűjtőmunkát, ösztöndíjakat adományoz és olyan eszközök juttatásával tökéletesbíti munkájukat, amelyek beszerzését az egyes gyűjtő nem vállalhatja, noha azok nélkül ma már nem képzelhetünk el korszerű népiségkutatást (jó fényképezőgépek, keskenyfilm, fonográf, magyarságtudományi könyvtár stb.). Szükségesnek látszott tehát, hogy e munka intézményes biztosítására népiségkutató intézet létesüljön. Ennek tudatában a Széchenyi Magyar Kultúr 39. Rusznyák István (1889-1974): belgyógyász, kutatóorvos, az MTA elnöke (1949-1970). 40. Oláh György (1902-1981): szélsőjobboldali író, újságíró.
