Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
II. Kutatástörténet
40 II. Kutatástörténet évben Kassán, a Fábry-napokon hangzott el nyilvános fórumon a központi magyar múzeum igénye, a néprajzi kutatások intézményesítésének a szükségessége. Mindezt megelőzően a pozsonyi Madách Kiadó által kiadott Új Mindenes Gyűjtemény szerkesztőbizottsága kidolgozta a szlovákiai magyar tudományos élet intézményi rendszere kialakításának elméleti- és szervezés-módszertani feltételeit (lásd: Új Mindenes Gyűjtemény 9. Pozsony 1990, 219-237. Vö. Liszka 1998a, 68-84; Tóth 1994, 107-133). Ebben természetesen a néprajztudomány, a magyar múzeum, valamint a publikációs fórumok kérdése is helyet kapott: Néprajztudomány 1. A kiindulási alap a leltárkészítés kell legyen. 2. A dél-szlovákiai vidéki múzeumok, központi intézmények (Pozsony, Turócszentmárton, Budapest, Debrecen stb.) adattáraiban található kéziratos munkák, gyűjtések, foto- és rajzanyag számbavétele. 3. Leltárba venni a dél-szlovákiai vidéki múzeumok, illetve a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeum néprajzi tárgygyűjteményének magyar falvakból származó anyagát, és azt katalógusszerűen kiadni. 4. A szlovákiai magyarság néprajzi kutatása terén, leíró szinten, a Csemadok tevékenységének köszönhetően, a legjobban az ún. színpadi folklórhoz kapcsolódó műfajokkal (zene, tánc, viselet, egyes szokások stb.) állunk. Ezeken a területeken a későbbi kutatásokat az adatgyűjtés mellett elsősorban az elmélyültebb tudományos elemzés, illetve a változásvizsgálatok, eredetkérdések, interetnikus kapcsolatok stb. irányába kell kiszélesíteni. 5. További kutatásra javasolt témák:- Tájmonografikus kutatások (különös tekintettel az egyes tájegységeink, néprajzi csoportjaink pontos körülhatárolhatóságára, meghatározhatóságára). Falumonográfiák.- Társadalom-néprajzi kutatások egyrészt önálló kutatási témaként - pl. rokonsági rendszer, osztályok, rétegek a faluközösségen belül stb. -, másrészt minden egyéb kutatási téma kiegészítő aspektusaként.-Szakrális (vallási) néprajz.- Interetnikus (etnokulturális) kapcsolatok (magyar-szlovák összefüggésben, de érdekes lehetne magyar-német viszonylatban is).- Szociografikus színezetű változásvizsgálatok (bármilyen témakörben).- Az anyagi kultúra kutatása.- A néprajzi kutatásokkal párhuzamosan a levéltárak anyagának néprajzi szempontú kiaknázása.- Népköltészet (elsősorban az eddig kevésbé vagy egyáltalán nem kutatóitok: mese, monda, proverbiumok, találós kérdések stb.).- Geográfiai szempontból a Felső-Bodrogköz szinte teljesen ismeretlen számunkra. Ugyanígy keveset tudunk a Szene környéki ö-ző nyelvjárássziget néprajzi jellemzőiről. A Kassa környéki nagyrészt elszlovákosodott szórványok (Magyarbőd és környéke) néprajzi vizsgálata. (Új Mindenes Gyűjtemény 9, 1990, 225-226) Miután 1989. december 9-én megalakult a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, annak programja egyszersmind a honi magyar néprajzi tudományosság elméleti-módszertani megfogalmazása is, külön tudományos és külön közművelődési célkitűzésekkel (Hírharang 1990/1, 8-12). Az 1997-ben a Fórum Társadalomtudományi Intézet28 keretei között megalakult komáromi Etnológiai Központ viszont kifejezetten tudományos szempontokat figyelembe véve már a modem európai etnológia egyik műhelyeként határozza meg magát. Kutatási projektumokat dolgoz ki és valósít meg, nemzetközi projektumokba is bekapcsolódik, tudományos tanácskozásokat szervez, publikációs tevékenységet fejt ki, könyv- és adattárat működtet. Időközben megoldódott az önálló magyar múzeum kérdése azzal, hogy (némi, 2001-től tartó előzmények után) 2002- ben a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum 28. Az intézmény hivatalos megnevezése 2002 óta Fórum Kisebbségkutató Intézet.
