Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)

IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása

398 IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása Aki ezt a szép imádságot elmondja Este lefektébe, reggel fölkeltébe, Hét halálos bűne megbocsáttatik. Amen. (Nagytárkány: Petrik Ilona sz.1925. róm. kát. Közli: Sz. Tóth 2006, 425^26) Ami a szakrális kisemlékeket illeti, itt is elmondható, hogy elsősorban az út menti feszületek és keresztek dominálnak. A különfé­le kőanyagból készült objektumokból van több, miközben azért az öntöttvas feszületek is sűrűn előfordulnak. Ez utóbbiakat igen gyakran Amerikába elszármazott falubeliek állíttatták. Erről tanúskodik az egyik nagytárkányi út menti feszület hátoldalának felirata is: E kereszt az Amerikában dolgozó nagy­tárkányi plébániai hivek adakozásából emeltetett 1901-ik évben Ritkábban a különféle szentek szobrai is elő­fordulnak. Elsősorban Nepomuki Szent János plasztikái és a lourdes-i barlangok említendő­­ek meg. Tudomásom szerint Szent Vendel sza­badtéri szobrainak legkeletibb példánya a Kárpát-medencében Bésen található. A 18. század végéről származó, romos objektumhoz egy, a szőkébb környéken ismert mondás is társul: áll, mint Szent Vendel a bési faluvégen. Arra, hogy ez pontosan mit is takar, szabatos választ Nagytárkányban, ahol először hallot­tam, nem kaptam. Egy alkalommal, állítólag (bár a bésiek tagadják), amikor a marhavész nagy károkat okozott az állatállományban, a szobrot büntetésből megfordították. Amennyi­ben mégis igaz lenne, akkor a főleg (ám nem kizárólag!) Szent Orbán kultuszához kapcso­lódó, a szobrok rituális jutalmazása-büntetése jelenségkörrel lehetne dolgunk (további rész­letekkel lásd: Liszka 2007e). Öntöttvasból készült üt menti feszület méretarányos rajza. Nagytárkány (ifj. Liszka József munkája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom