Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)

II. Kutatástörténet

1918 utáni néprajzi kutatástörténet 35 feldolgozó feladata az összehasonlítás és magyará­zás, végül harmadik, reprodukáló feladata a haszno­sítás a kultúrtörténeti fejlődés számára. A háromszo­ros szakszerű feladat részletezése a következő: I. A néprajzi gyűjtés és konzerválás. 1. A kisebbségi magyarság területén összegyűjtendő megfelelő szakmabeli utasítások alapján a népi kul­túra minden még fellelhető szellemi emléke vagy élő maradványa. Felállítandó e célból a kisebbségi magyar folklore kézirat- és fonográflemez-gyüjtemé­­nye. 2. A tárgyi néprajz érdekében a kisebbségi magyarság területén helyi és Pozsonyban országos magyar nép­rajzi kiállítások, illetve múzeumok szervezendők. Felállítandó a néprajzi fotoosztály és rajzosztály. 3. Beszerzendő a csehszlovákiai magyarságra vonat­kozó minden eddigi folklorisztikus gyűjtés. Pontos jegyzék készítendő a csehszlovákiai magyar néprajzi gyűjteményekről. 4. Megfelelő felvilágosítással s anyagi támogatással a helyszínen konzerválandó minden műemlékké dekla­rálható magyar néprajzi emlék [...] II. A néprajzi anyag tudományos feldolgozása. 1. A csehszlovákiai magyar néprajzi anyag összeha­sonlító feldolgozása érdekében nemzetközi ismertetési és csereviszony létesítendő a néprajz tudományos szerveivel s külön könyvtári osztály a magyar és nem­zetközi etnográfia és folklore, valamint az etnológia, a kultúrtörténelem és az ezekkel összefüggő tudomány­ágak számára. 2. Helyet kell adni a kisebbségi magyar néprajz tudo­mányos magyarázatának megfelelő sajtólehetőségek nyújtásával s nemzetközi hírnevű szakemberek bevo­násával. III. A néprajzi munka hasznosítása. 1. Az egyetemes magyar kultúra számára hasznosít­ható néprajzi anyagot nyilvánosságra kell hozni a szó, a betű, a rádió, a zene, a kép eszközeivel. 2. A népi kultúra, mint a magyar dolgozó tömegek osztály-kultúrtörténetének mindmáig ható periódusa, bekapcsolandó a nevelés tananyagába elementáris, közép- és felsöiskolai fokon, az ifjúsági folyóiratokon és mozgalmakon keresztül. 3. A népi kultúra tudományos magyarázatával és konkrét tényanyagával el kell oszlatni a romantikus illúziók és polgári belemagyarázások ködét a néprajz körül. A népi kultúrának, mint par excelence magyar tömeg­­kultúrtörténelmi stádiumnak, tudományos feldolgozá­sa után levonandó minden lehetséges konklúzió a praktikus tömegkultúrpolitika számára is... (In Duka Zólyomi szerk. 1931, 12-13) A körülményekhez képest elméletileg megle­pően jól megalapozott, körültekintő és gyakor­latias programtervezet Balogh Edgár néprajzi tájékozottsága mellett jó arányérzékét, prakti­kus gondolkodását, lényeglátását dicséri. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a létrejött intézmény, amelynek vezetésével „kormánycsatlósokat” bíztak meg, nem adott teret a fiatalok törekvéseinek. Orbán Gábor, a Masaryk Akadémia elnöke durván letorkolta az elégedetlenkedő és bevonásukat követelő sar­lósokat. Érdemes némileg aprólékosabban is szemügyre venni az ún. Szlovák Államban dolgozó neves strukturalista nyelvész Arany A. László néprajz­szemléletét, már csak azért is, mivel tágabb értelemben is a korszellemet tükrözi. Kimon­dott néprajzi programot nem fogalmazott ugyan meg, de írásaiból valami ilyesmi azért kibogoz­ható. Általában elmondható, hogy Arany tudo­mányos munkásságát a kimagasló szakmai műveltség, erudíció, az egzaktságra való törek­vés, valamint a teoretikus kérdések iránti fogé­konyság jellemzi. Vajon mennyire mondható ez el néprajzi tevékenységéről? Ebből a szempont­ból elemzésünk tárgya A szlovákiai magyarság néprajza, illetve a Toldy-Kör Irodalmi Évköny­vében Magyarság, népdal és népviselet címen megjelent előadása, valamint a kéziratos hagya­tékban hagyott nyomok lehetnek. A szlovákiai magyarság néprajza két rész­ből áll: a szűk négyoldalnyi általános bevezető­ből és a három területi egység (Pozsony kör­nyéke, Zoborvidék és Kassa vidéke) alapján tagolt leíró részből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom