Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
I. Bevezetés
24 I. Bevezetés is kap a Tisztelt Olvasó. Mivel a helynevek írásmódja örök dilemmája a néprajzi-történeti munkáknak, jelzem, hogy jelen összegzésemben az 1910-es népszámlálás során használatos helynévformákat tüntetem fel. A szövegben szereplő magyar helynevek jelenlegi hivatalos szlovák megfelelőit a kötet végén, a magyar-szlovák helynévjegyzékben találja az érdeklődő. További, a közlés alapelveire vonatkozó megjegyzések: a kutatóktól származó szövegbeli idézetek macskakörmök közé kerülnek. A kiemelt idézetek kurzív betűtípussal, ám macskakörmök nélkül kerülnek közlésre. Ugyanígy (kurzívval, macskakörmök nélkül) jelennek meg a tájszavak, helyi szakkifejezések, folyóirat- és könyvcímek, bizonyos esetekben, ha a kiemelésük célszerűnek látszott, intézménynevek is. A viszonylag bőséges irodalomjegyzék, amely nemcsak a hivatkozott művek listája, hanem a szlovákiai magyar néprajzi kutatás amolyan válogatott bibliográfiája is kíván lenni.15 6. ÖSSZEFOGLALÁS Végezetül foglaljuk össze, mi is jelen áttekintés tárgya és objektuma. A szlovákiai magyarok populáris kultúráját vizsgálom tehát a továbbiakban; populáris kultúra alatt azt a széles értelemben vett jelenségcsoportot értve, amely a kötet objektumának (tehát a szlovákiai magyaroknak) mindennapjait (értsd: ünnepeit és hétköznapjait) meghatározta. A hagyományos néprajzi kategóriák (mint pl. település, gazdálkodás, társadalom, szokás- és hitvilág, népköltészet, zene, tánc, népművészet stb.) tartoznak bele, miközben ezek megnyilvánulási formáit jóval tágabban értelmezem, mint az a hagyományos néprajzi összefoglalásokban talán megszokott. Miközben visszamenőleg is igyekszem bemutatni a különféle külső hatások szerepét a populáris kultúrában, a jelenkori folyamatokat is nyomon kísérem. E kultúra egyik fő (de nem kizárólagos) jellegzetessége a szájhagyományozás, miközben a benne megtalálható kultúrjavakat más csatornákon, más intézmények közvetítésével (iskola, sajtó, internet, egyház, katonaság stb.) is elérhették. Valahol az ún. magas kultúrával való szembeállítással is meghatározható ez a kultúra. Mindaközben hangsúlyozni szeretném, hogy rendkívül nehéz a kettő, tehát a populáris és az ún. magas kultúra között éles határvonalat húzni. S ha használjuk is e fogalmakat, ezek - felfogásom szerint - semmiképpen nem jelentenek egyszersmind automatikusan értékítéletet. Ugyanakkor vizsgálom majd a populáris kultúra és az ún. magas kultúra kölcsönhatásait, a folklorizmus és folklorizáció jelenségeit is. 15. A bibliográfia összeállításában való segítségért L. Juhász Ilonának és Végh Lászlónak ezúton is köszönetét mondok. Lásd továbbá: Liszka 1988; L. Juhász 1995; L. Juhász 1998; L. Juhász 1999; L. Juhász 2000a; L. Juhász 2000c, valamint az L. Juhász Ilona által folyamatosan aktualizált digitális néprajzi bibliográfiát a Fórum Kisebbségkutató Intézet honlapján: www.foruminst.sk.
