Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
212 IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása Iára merőleges egyenesen, egymáshoz ragasztva, egy tető alatt (ritkábban közvetlen egymás mögé, külön tető alá építve) követi egymást a telek egyik szegélyén, s ezekkel szemben, a telek másik oldalán kaptak helyet a kapcsolódó gazdasági építmények. A másik változatot az a megoldás képviseli, amikor az egymás után sorjázó lakóegységeket ugyanazon a vonalon követik a gazdasági épületek (kamra és istálló) oly módon, hogy a legelső lakóegységhez tartozó gazdasági blokk az épületsor legvégén található. Az utolsó lakóegység gazdasági épületei pedig közvetlenül hozzá kapcsolódva kaptak helyet (vö. Szapu 1993, 54-63). Marcelházán az 1920-as években a község új házhelyeket parcellázott ki, ahol portahelyet bárki vásárolhatott. így aztán a fiatalok rövid két évtized leforgása alatt egy új (az előbbinek csaknem duplája!) falurészt népesítettek be. A régi portákon csak az idősek maradtak. Ezzel egyszersmind „teljesen felbomlott és megváltozott az ősi társadalom-gazdasági berendezkedési forma” (Fél 2001, 89). A csehszlovák földreform nyomán keletkezett kolóniák rendesen a régi települések határában (Bátorkeszi, Bény, Köbölkút), tervezett belső településszerkezettel jöttek létre. A (kéthárom ablakos) lakóházak az utca vonalára merőlegesen épültek, a telket sok esetben egy, helyileg nem hagyományos csűr zárta. A telkeket a szóban forgó terület minden falujában a 20. században már kerítették, bár - főleg a Nyitra- és a Zsitva-völgyben - a század elején még akadtak telkek, amelyeknek utca felőli része kerítetlen volt (sőt Nyitracsehiben még a nyolcvanas évek derekán is sikerült kerítetlen hosszúudvarokat megfigyelnem). Gudmonné Fülöp Ilona kutatásaiból tudjuk, hogy az első utcai kerítések a gazdaportákon itt az első világháború tájékán jelentek meg (Gudmonné 1993, 232). ZASTAVOVAt! PIÁN IÍ010NIF mOlliUT. vniíomm Mtoumzi. Hf&.pmo. hat. oicc itő&Suur. A köbölkúti kolónia beépítési terve az 1920-as évekből (forrás: NA ČR, SPU-VŠ, k. 3222)* 90. Az adatért Simon Attilának tartozom köszönettel!
