Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
5. Térfejlesztési keretek
62 Térségfejlesztési keretek ladja az egy főre eső GDP-ben az uniós átlag 54%-át. A Nemzeti Fejlesztési Terv az alábbi négy prioritást fogalmazta meg: 1. az ipar és szolgáltatások versenyképességének a növelése; 2. a szakképzett és rugalmas munkaerőn alapuló foglalkoztatottság növelése; 3. a multifunkciós mezőgazdaság és vidékfejlesztés; 4. a közlekedési, a környezeti és a települési infrastruktúra fejlesztése. A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott négy prioritás és a technikai segítségnyújtás együttes költsége a 2004-2006 időszakban 1682,15 millió euró volt. Ezen öszszegből az ÉRD F (European Regional Development Fund - Európai Regionális Fejlesztési Alap6) részesedése 24,65% (414,64 millió euró), az ESF (European Social Fund - Európai Szociális Alap)7 részesedése 15,11% (254,19 millió euró), az EAGGF (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap)8 részesedése 14,69% (247,03 millió euró), míg a F1FG (Financial Instrument for Fisheries Guidance — Flalászati Orientációs Pénzügyi Eszköz)9 részesedése 0,30% (5,04 millió euró) volt. A strukturális alapok összesen a kiadások 54,75%-át tették ki, ami 920,9 millió euró hozzájárulást jelentett. Az összkiadásoknak 19,97%-át az állami költségvetés állta, míg a községi önkormányzatok által nyújtott összeg a kiadások 1,79%át tették ki (30,18 millió euró). A magánszféra hozzájárulása összesen 395,17 millió eurót tett ki (23,49%). A Nemzeti Fejlesztési Tervben a prioritások közötti forrásmegosztás arányai így mutattak: > az ipar és a szolgáltatások versenyképességének a növelése — 15,71%; > a szakképzett és rugalmas munkaerőn alapuló foglalkoztatottság növelése - 19,75%; > a multifunkciós mezőgazdaság és vidékfejlesztés - 36,48%; > a közlekedési, a környezeti és a települési infrastruktúra fejlesztése - 26,88%. A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozását követően a benne meghatározott specifikus célok megvalósításának kapcsán kerültek kidolgozásra az ágazati operatív programok (Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program10 11 12, Humán Erőforrás Operatív Program", Ipar és Szolgáltatások Operatív Program17) és az Alap Infrastruktúra Operatív Program13 (amely az ország infrastrukturálisan elmara-6 Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot az Európai Szociális Alappal együtt 1975-ben a strukturális alapok részeként hozták létre annak érdekében, hogy támogassák az EU szegényebb régióinak infrastrukturális fejlszetését. Ahogy az EU tagországainak száma gyarapodott, az ERDF a fo regionális különbségek mérséklésének legfőbb eszközévé vált - segítette az elmaradott térségek fejlődését, gazdasági és szociális átalakulását. 7 Az első strukturális alap, amelyet EU-költségvetés részeként, a Római Szerződés alapján létrehoztak. Ez az alap az EU munkahelyek létrehozását és védelmét szolgáló politikájának fo fmnaszírozója. Az Európai Szociális Alap végső soron az EU egyes régiói közötti életszínvonalbeli különbségek mérséklését szolgálja. 8 Az agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapként 1962-ben lett létrehozva, amelynek Garancia Szekciója az intervenciós politika, Orientációs Szekciója az ágazati struktúrapolitika, szerkezetátalakítás anyagi hátterének biztosítását szolgálta. 9 A „legifjabb“ strukturális alap - 1993-ban hozták létre a halászattal foglalkozó térségek gazdasági-társadalmi struktúrájának fejlesztésére, szerkezetátalakításának támogatására. 10 Irányító hatósága a Földművelésügyi Minisztérium Strukturális Politika Osztálya. 11 Irányító hatósága a Munkaügyi-, Szociális- és Családügyi Minisztérium HE OP Irányító Szerv Osztálya. 12 Irányító hatósága a Gazdasági Minisztérium, a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség - Ágazati Operatív Program Irányító Osztálya. 13 Irányító hatósága az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium A1 OP-t Irányító Osztály.
