Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)

4. A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben

Településszerkezet és annak alakulása

51

kor a legmagasabb ingatlanadó-terhek lényegében azon városokban vannak, amelyek iránt a vállalkozások, az intézmények és a humán erőforrás kimagaslóan nagy érdeklődést mutatnak, tehát a városi önkormányzatok megengedhetik maguknak a magas ingatlanadó-díjak kiszabását.

4.1.3. Egy mintaértékű város

A települési önkormányzatokról szóló 369/1990. Tt. számú törvény alapján jelenleg 41 városi önkormányzat található a vizsgált dél-szlovákiai régióban.

Napjainkban egy város sikeressége döntően attól függ, hogy miként tudja a települést bekapcsolni a hazai és a nemzetközi városversenybe, képes-e kezdeményező szerepet vállalni annak érdekében, hogy a város piaci pozícióján javítson. Azon tény felismerése, hogy a városi önkormányzatoknak a helyi közösségek fejlesztése végett egyre inkább a saját erőforrásaikra kell támaszkodniuk, a városok többségénél az elmúlt egy évtizedben megtörtént, azonban máig található nem kevés olyan önkormányzat, amelyik még nem tudatosította a piaci szereplővé való válását.

A megváltozott társadalmi és gazdasági feltételrendszerben az önkormányzatoknak rá kellett ébredniük arra, hogy a gazdasági sikeresség és kiváló életlehetőségek biztosítása érdekében több síkon kell sikeres fejlesztési politikát folytatniuk:

=> gazdasági sík

■ innovatív gazdasági környezett kialakulásának elősegítése (a kis- és középvállalatok beindulásának támogatása, környezetbarát vállalatok támogatása, munkahelyteremtő beruházások támogatása);

■ a humánerőforrás fejlesztése (a munkaerő-állomány foglalkoztathatóságának javítása, a képzési struktúra gazdasági igényekhez való igazítására, az esélyegyenlőség növelése);

=> infrastrukturális sík

■ a település megközelíthetőségének javítása;

■ a település egyébb infrastrukturális ellátottsági színvonalának emelése (internetelérhetőség javítása, csatornahálózat bővítése, zajszint csökkentése stb.);

=> környezeti sík

■ a gondozott zöldterületek (parkok) nagyságának növelése;

■ a lakosság kömyezettudatosságának fejlesztése;

■ a vonzó települési környezet kiépítése;

■ a lakóházak felújításának támogatása;

■ új terek biztosítása lakóházak és családi házak építésére;

=> szolgáltatási sík

■ a társadalmi szolgáltatások színvonalának javítása;

■ az önkormányzati ügyintézés szolgáltatási színvonalának emelése;

■ a lakosság elégedettségét növelő intézmények megtelepedésének támogatása.

Az Európai Unió hosszú távú víziója, a Liszszaboni Stratégia nagy hangsúlyt helyez a városok integrált fejlesztésére, ezért az Európai Unió Bizottsága által megfogalmazott Közösségi Stratégiai Iránymutatások kiemelten kezelik a városi fejlődés kérdését. A Közösségi Stratégiai Iránymutatások az alábbiakban határozzák meg azokat a területeket, amelyek mentén a 2007-2013-as időszakban a fenntartható városi fejlődés és a vonzó városkörnyezet kialakítása érdekében szükséges beavatkozni:

=> megélhetési és ingatlan árszínvonal rögzítése, csökkentése;

=> közlekedés, elérhetőség és mobilitás javítása;

=> a szolgáltatásokhoz és az intézményekhez való jobb hozzáférés biztosítása;

=> a természeti, fizikai környezet fejlesztése, a vonzó körülmények megteremtése;

=> kulturális ágazat erősítése.