Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
4. A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben
52 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben A fent áttekintett feltételrendszerek alapján a magyar kisebbség által lakott dél-szlovákiai térben példa értékű városnak Dunaszerdahely számít, amely az 1989-es rendszerváltást követően egy új fejlődési pályára állt, s országos viszonylatban is jelentős gazdasági és társadalmi megújuláson ment keresztül. Az 1990-ben visszaállt önkormányzatiság rendszerében az egykor Tündérkertnek is nevezett Csallóköz szívében fekvő város önkormányzata hosszú távú program keretében fektette le a város fenntartható fejlődését biztosító reformstratégiáját (felölelve a gazdasági és társadalmi szféra minden elemét), melynek köszönhetően másfél évtized alatt Dunaszerdahely az ország egyik legfejlettebb és legvonzóbb városává vált. A város látványos felemelkedésében döntő jelentőséggel volt és van jelen kedvező földrajzi fekvése (Pozsony és Győr szomszédsága) és multikulturális jellege, amely az uniós tagság után előrevetíti a még sikeresebb jövőt (melyet igazol a városban és agglomerációjában gyors növekedést mutató szolgáltatási szektor, a szálloda- és vendéglátóipara stb.). A települések fenntartható fejlesztése megköveteli a dinamikus tervezést, ugyanis a tervek megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérésén keresztül időben lehet észlelni a fejlődést veszélyeztető problémákat. Dunaszerdahelyen 2007-ben a köz-, a magán- és a civilszféra szoros együttműködésében dolgozták ki a város új városfejlesztési stratégiáját, amely keretprogramként szolgál az elkövetkező évek gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi, kömyezetfejlesztési, energiagazdálkodási és minőségi életkörülmények fejlesztésére. A stratégia a gazdaságfejlesztés terén a környezetbarát kis- és középvállalkozások és az idegenforgalom szerepét kezeli prioritásként. Egy település sikeres fejlesztésének a településen belüli partnerség mellett feltétele a településközi partneri viszonyok kiépítése is, ugyanis a településközi kapcsolatok és a közös érdekek megsokszorozzák a település érdekérvényesítő képességét. Dunaszerdahely városának pozíciói e tekintetben erősnek ítélhetők, a város kezdeményező és integráló partneri viszonyt tart fenn a vonzáskörzetének önkormányzataival, társadalmi, közösségi és gazdasági szervezeteivel és intézményivel. A város vezető regionális szerepkörének egyik megnyilvánulása, hogy a város kezdeményezésére jött létre a Csallóköz-Mátyusföldi Regionális Társulás, amely a legjelentősebb településközi együttműködési fórum Dél-Szlovákia magyarlakta terében (területe 1716 km2, lakosainak száma 205 ezer, székhelye pedig Dunaszerdahely). A társulás megalapítását követően a város kezdeményezte a településközi partnerség kinyújtását a szomszédos magyarországi régiókba, melynek eredményeként 2001-ben a Csallóköz-Mátyusföldi Regionális Társulás a Győr-Moson-Sopron megyével létrehozta a Hármas Duna-vidék Eurorégiót Győr székhellyel. Dunaszerdahely társadalmi és gazdasági megújulását a város arculatának is megújulása kísérte. A városrehabilitációs és városfejlesztési program irányvonalát a városi önkormányzat által felkért világhírű Makovecz Imre építész tervezte meg organikus építészeti stílusban, amely szebbé és látványosabbá tette a várost.
