Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)

3. A közigazgatás szervezetrendszere

34

A közigazgatás szervezetrendszere

3.2. TERÜLETSZERVEZÉSI DILLEMA A 21. SZÁZAD ELEJÉN - A KÖZSÉGI REFORM

Szlovákia az elaprózott településszerkezetű országok közé tartozik4, magas a kevés lélekszámú falvak száma, amelyek nem tudják megfelelő színvonalon biztosítani a lakosaiknak nyújtott szolgáltatásokat, valamint a kis lélekszámú községek kiadásainak hatékonysága nagyon alacsony (az 500 fő alatti falvakban a kiadások csaknem 50%-át a községi hivatalok igazgatásából eredő' kiadások, a polgármesterek és a képviselő-testület tagjainak bérezése teszi ki). E tények következtében — az elaprózott önkormányzati rendszerben a szolgáltatások finanszírozása tartósan csak nehezen oldható meg. A közeljövőben várható a községi reform megkezdése, ám ennek megvalósítása nagyon kényes politikai kérdés, ugyanis az objektív gazdaságossági tényezők mellett a helyi demokrácia szabályait is figyelembe kell venni, valamint azt, hogy az aprófalvak összevonása különösen érzékenyen érintheti a kisebbségeket, akik etnikai aránya merőben megváltozhat egy népesebb településen belül.5

A Szlovák Köztársaság Alkotmánya (4. fejezet, 66. cikkely, 2. bekezdés) kimondja, hogy a községek egyesítését, szétválasztását vagy megszüntetését törvény szabályozza. A 453/ 2001. Tt. számú törvény, amellyel a 369/1990. Tt. számú, a községi rendszerről szóló törvényt módosították, szabályozza a más községek felosztásából új községek létrejöttének feltételeit, amely jelentősen korlátozza a településrendszer további széttagolódását. A törvény ugyancsak meghatározza, hogy községet összevonni vagy szétválasztani csak a helyhatósági választások napján lehet. Az utolsó helyhatósági választásokra 2006 decemberében került sor, s ez meghatározta a községi szintű területi szervezettség esetleges változásainak időkeretét.

15. ábra. A községi önkormányzatok képviselőinek száma

A 453/2001. Tt. törvény elfogadásával - Pozsony és Kassa kivételével csökkent a képviselő-testületek száma. A községek képviselőinek számát egyéni törvények szabályozzák. A törvény a képviselők számát a község nagysági kategóriájának alapján határozza meg (kivételt képeznek a 40-nél kevesebb lakosú községek) a község gazdasági lehetőségeire hivatkozóan. 1998-ban 35 616 képviselő volt, viszont a 2002-es helyhatósági választások után a képviselők száma 21 637-ra csökkent, ami közel 33%-os csökkenést jelent.

A képviselő-testület tagjainak számát az önkormányzat hagyja jóvá az önkormányzati választások előtt a község lakosainak száma alapján az alábbi törvényi előírás alapján:

a) 40 lakosig 3 képviselő:

b) 41-500 lakos 3-5 képviselő;

c) 501- 1 000 lakos 5-7 képviselő;

d) 1 001-3 000 lakos 7 -9 képviselő;

e) 3 001-5 000 lakos 9-11 képviselő;

f) 5 001-10 000 lakos 11-13 képviselő;

g) 10 001-20 000 lakos 13-19 képviselő; hl 20 001-50 000 lakos 15-25 képviselő;

i) 50 001 100 000 lakos 19-31 képviselő;

j) 100 000 lakos felett 23-41 képviselő.

Forrás: Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, 2007.

4 2005. december 31-én az országban 2891 település volt, átlagosan mintegy 1864 fo jutott egy településre. Az ország település-szerkezetében magas az aprófalvak száma, a települések 67,2%-ában a lakosok száma nem éri el az 1000 főt, sőt a települések 13,2%-ában a lakosok lélekszáma 200 fő' alatt marad (a törpefalvak elsősorban Dél- Szlovákia középső területeire és Kelet-Szlovákiára a legjellemzőbbek).

5 „Az MKP ebben a kérdéskörben elsősorban a kis települések életképességének megőrzését tartja szem előtt. A szlovákiai önkormányzatok többségi véleményével összhangban nem tartja helyesnek az olyan törekvéseket, amelyek a falvak identitásának és önállóságának elvesztéséhez vezethet.” (Az MKP 2006. évi parlamenti választási programja.)