Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
Rimaszombati körzet 211 kerülethez lettek besorolva. A Losonci körzet központi részét a Dél-szlovákiai-medencéhez tartozó Losonci-medence, északi részét a Gömör-Szepesi-érchegység nyugati vonulatai és az Osztrovszki-hegység, déli részét pedig a Cseres-hegység tölti ki. Januári középhőmérséklete -3,4° C, a júliusi 20,5 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 629 mm (a legtöbb csapadék júliusban - 62 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le - 39-48 mm). Területe 1276 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 96 503 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 20 350, a szlovák nemzetiségűeké 72 003 és a roma kisebbségé 2409 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlagnál kedvezőtlenebb (a 0-14 évesek részaránya 17,68%) a körzetben élő jelentős roma kisebbség viszonylag magas természetes szaporulata ellenére. A körzethez összesen 79 település tartozik, ebből városi jogállású Losonc (28 332 fő), Fülek (10 198 fő) és Pohár (6099 fő). A magyar nemzetiség részaránya 29 településen haladja meg a 10%ot. A körzet közlekedési fekvése kedvező. A gazdasági szerkezetváltás következtében nagyon kedvezőtlen gazdasági és szociális viszonyok alakultak ki a körzetben: a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál közel 10%-kal magasabb (2007 őszén az értéke 18% körüli volt), míg az átlagkeresetek az országos mutatóknál mintegy 30%-kal alacsonyabbak. A körzetben kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozás, hagyományos tevékenységi területnek az építőanyag-ipar (tűzálló anyagok gyártása, magnezitfeldolgozás), az üvegipar (a poltári Slovglas több mint 1000 főt alkalmaz), a gépipar (tűzhelyek, kádak), a textilipar, a bútoripar és az élelmiszeripar (a losonci húsfeldolgozás és bútoripar nagy múltra tekint vissza) számít. A régió gazdaságának megerősödéséhez jelentősen hozzájárult a 2005 tavaszán Losoncon megjelent Johnson Controls amerikai nagyvállalat, amely autóülésekben használt poliuretánhabot gyárt, s az utóbbi három évben a szlovákiai autóipar egyik fontos beszállítójává nőtte ki magát (kétszáz munkahellyel indult, a teljes kapacitású termelés beindulása óta pedig ötszáz munkahelyet biztosít a környéken élőknek). A körzetben a mezőgazdasági termelés természeti feltételei kedvezőek. A régió gazdag mind műemlékekben (a bazaltvidék peremhegyeire számos vár épült, mint pl. a füleki, a somoskői, az ajnácskői), mind természeti értékekben (Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet), az alacsony idegenforgalmi infrastruktúra miatt azonban a turisztikai bevételek nem számottevőek. Az elkövetkező évek során az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani a régió gazdaságának megerősödése érdekében. 9.12. RIMASZOMBATI KÖRZET A Rimaszombati és a Nagyrőcei járás területének összevonásával jött létre 2004. január 1- jén. Az 1996-os közigazgatási reform alkalmával a Rimaszombati járás (az ismét megalakuló Nagyrőcei járással együtt) a Besztercebányai kerülethez lett besorolva. A Rimaszombati körzet központi részét a Dél-szlovákiai-medencéhez tartozó Rima-Sajó-medence, északi részét a Gömör-Szepesi-érchegység és a Murányi-fennsík, déli részét pedig a Csereshegység tölti ki. A januári középhőmérséklet -4,0 °C, a júliusi 20,1 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 640 mm (a legtöbb csapadék júniusban - 84 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le - 34^14 mm). Területe 2 201 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 124 042 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 43 317, a szlovák nemzetiségűeké 71 904 és a roma kisebbségé 6664 volt. A népesség korösszetétele az országos átlagnál jóval kedvezőbb (a 0-14 évesek részaránya 19,78%), amit a körzetben élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A körzethez 149 település tartozik, ebből 6 városi jogállású: Rimaszombat (25 088 fő), Nagyrőce (13 466 fő), Tornaija (8169 fő), Nyusta (7557 fő), Tiszolc (4215 fő) és Jolsva (3287 fő). A magyar nem
