Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)

9. A magyar kisebbség által lakott körzetek

212 A magyar kisebbség által lakott körzetek zetiség részaránya 79 településen haladja meg a 10%-ot. A körzet közlekedési fekvése ked­vezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás követ­keztében a körzet gazdasága másfél évtizede stagnál, a nagyon kedvezőtlen gazdasági és szociális viszonyok miatt a szakképzett mun­kaerő elvándorlása magas. Közel fél évtizede a körzetet a legkedvezőtlenebb munkanélküli­ségi ráta jellemzi. Ennek értéke 2007 őszén 28% volt, az átlagkeresetek pedig Szlovákiá­ban az egyik legalacsonyabbak. A körzetben kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró válla­lat, határain túlra nyúló tevékenységi területtel az építőanyag-ipar (mindenekelőtt a körzet északi felében, Nyustán és Tiszolcon), a könnyűipar (Füleken több évtizede folyik konyhai tűzhelyek, valamint zománcozott ká­dak és mosdók gyártása), a bútoripar és az élelmiszeripar (a hús- és tejfeldolgozó-ipar központja Rimaszombat) rendelkezik. A kör­zet ipari termelésében 2007-ben jelentős válto­zás következett be, miután Rimaszombatban megtelepedett az autóalkatrészeket gyártó Sewon Ecs koreai tulajdonú vállalat, amely je­lenleg hétszáznál több alkalmazottat foglal­koztat (a vállalat a szintén koreai K1A autó­gyár egyik beszállítója). Középtávon a régió ipari teljesítményének növeléséhez jelentősen hozzájárul majd a már megkezdett rimaszom­bati ipari park kiépítése. A körzet déli felében mezőgazdasági termelés természeti feltételei jók, az északi területek kevésbé termékeny ta­lajain burgonya- és rozstermesztés, külterjes állattenyésztés folyik. A régió idegenforgalmi potenciálja az egyik legnagyobb az országban, gazdag műemlékekben (a rimaszombati régi megyeház, Murány várának romja, a vámos­­balogi kastély) és természeti értékekben egy­aránt (Murányi-fennsík Nemzeti Park, Cseres­hegység Tájvédelmi Körzet, Csízi gyógyvíz­­fürdő). Az alacsony idegenforgalmi infrastruk­túra miatt azonban az idegenforgalomból szár­mazó bevételi források nem jelentősek (az el­következő évek során a gazdaságfejlesztésen belül fokozott figyelmet kell szentelni a turisz­tikai szolgáltatások fejlesztésére). 9.13. ROZSNYÓI KÖRZET A Rozsnyói járás területén jött létre 2004. ja­nuár 1-jén. A terület 1996-tól a Kassai kerü­lethez tartozik. A Rozsnyói körzet nagyobb­részt hegyvidéki jellegű, a felszín túlnyomó részét a Gömör-Szepesi-érchegység vonulatai töltik ki. A körzet központja a Rozsnyói-me­­dencében fekszik, melyet dél felől a Gö­­mör-Tomai-karszt határol. A januári közép­hőmérséklet -4,0 °C, a júliusi 19,1 °C. A csa­padék évi átlagos mennyisége 695 mm (a leg­több csapadék júniusban — 93 mm, a legkeve­sebb pedig a téli hónapokban hull le - 34-45 mm). Területe 1173 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 61 887 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 18 954, a szlovák nemzetiségű lakosoké 38 967 és a ro­ma kisebbségé 2908 volt. A népesség korösz­­szetétele az országos átlagnál jóval kedve­zőbb (a 0-14 évesek részaránya 19,47%), amit a körzetben élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A körzethez összesen 62 település tartozik, eb­ből kettő városi jogállású: Rozsnyó (19 261 fő) és Dobsina (4896 fő). A magyar nemzeti­ség részaránya 32 településen haladja meg a 10%-ot. A körzet közlekedési fekvése kedve­zőtlen. A gazdasági szerkezetváltás következ­tében a körzet gazdasága másfél évtizede stagnál, nagyon kedvezőtlen gazdasági és szo­ciális viszonyok alakultak ki. Magas a munka­­nélküliség (2007 őszén a körzetben az értéke 20% volt), az átlagkeresetek messze elmarad­nak a szlovákiai átlagtól. A körzetben számot­tevő az építőanyag-ipar, a gépipar, az energe­tikai ipar, a papíripar. Nagyszaboson több mint kétszáz éve folyik papírgyártás, napjaink­ban is itt működik az ország egyik legfonto­sabb papírgyára. Jelentős a bútoripar és az élelmiszeripar termelése, legjelentősebb ipari központja Rozsnyó (ahol több éves hiábavaló törekvés után várhatóan 2009-ben átadásra ke­rül a térség első ipari parkja). A körzetben a növénytermesztés természeti feltételei itt a legkedvezőtlenebbek egész Dél-Szlovákiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom