Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
204 A magyar kisebbség által lakott körzetek ja a 10%-ot. A körzet közlekedési fekvése kedvező. Szlovákia magyarlakta körzetei között a Dunaszerdahelyi körzet az egyik legjobb gazdasági és szociális helyzetben levő terület, ami köszönhető a virágzó gazdasággal bíró Pozsony és Győr közelségének. A legtöbb gazdasági mutató tekintetében azonban már a körzeten belül is megfigyelhető egy nyugat-keleti lejtő, a körzet nyugati felében lényegesen kedvezőbb életkörülmények vannak, mint a keleti, Nagymegyeri kistérségben. A körzet munkanélküliségi mutatója az országos értéknél 2-3%-kal kedvezőbb (2007 őszén a munkanélküliségi ráta értéke 6% körül mozgott), az átlagos havi jövedelem nagysága pedig meghaladja az országos átlagot. A körzet gazdaságának legnagyobb hagyományokkal rendelkező ágazata az élelmiszeripar, amely a kitűnő mezőgazdasági termelési feltételekkel rendelkező Csallóköz agráriumának termékeit dolgozza fel. Legjelentősebb vállalatai a Tauris Danubius húsfeldolgozó üzem, a Kiember édességipari üzem és a nagymegyeri Euromilk (a térség legjelentősebb tejfeldolgozó vállalata). Az nemzetgazdaság többi ipari ágazata között jelentős még az elektronikai ipar (a dunaszerdahelyi Schütt Kft. a német Mercedes-Benz autógyár beszállítója), gépipar (a dunaszerdahelyi Schindler Kft. Közép-Európa legjelentősebb mozgólépcső- és biztonsági széf gyártója), az energetikai ipar (a bősi vízi erőmű) és az építőipar (a dunaszerdahelyi DUNSTAV építőipari óriásnak számít, országszerte valósít meg hatalmas építőipari beruházásokat). Az elmúlt fél évtizedben két jelentős ipari park jött létre Dunaszerdahelyen és Somorján. A szolgáltatások sokrétűsége és dinamikus fejlődése terén a régió központja - Dunaszerdahely - Dél-Szlovákiában az első helyet mondhatja magáénak (például Dunaszerdahelyen nyílt meg az első pláza jellegű szórakoztató- és bevásárlóközpont, a MAX). A körzet idegenforgalma élénk, ami köszönhető elsősorban a műemlékekben való gazdagságának (kastélyainak és középkori templomainak varázsa szinte egyedülálló az országban), a dinamikusan fejlődő és színes kulturális élettel rendelkező városainak (Dunaszerdahely, Nagymegyer, Somorja), a gyógyító termálvízforrásainak (Nagymegyer - a városi termálfürdő az egyik leglátogatottabb termálfürdők egyike az országban, Dunaszerdahely, Nyárasd, Bős) és gyorsan fejlődő wellnessszolgáltatásainak (2006-2007 között 3 wellnesshotel nyitotta meg a kapuit a járási székhelyen, s egy újabb kerül átadásra 2008 nyarán a székhellyel szomszédos Nyékvárkonyon), a nagy számban előforduló természetes, illetve művi úton keletkezett álló- és folyóvizeknek, a kiterjedt ártéri erdőknek (Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet, Tőkési Ág Nemzeti Tájvédelmi Terület) és a határ menti fekvésnek. 9.2. GALÁNTA1 KÖRZET A Galántai járás területén jött létre 2004. január 1-jén. Az 1996-os közigazgatási átszervezés keretében az 1990 előtt a Galántai járás részét képező Vágsellyét és térségét önálló járásnak nyilvánították, valamint nyugaton négy kisközséget a szintén újonnan megalakuló Szenei járáshoz csatoltak. A Galántai járást 1996-ban a Nagyszombati kerületbe sorolták be. A Galántai körzet a Duna menti alföld déli részén terül el, teljes egészében a Duna menti síkságon, Mátyusföld központjában. A januári középhőmérséklet -2,3 °C, a júliusi 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 550 mm (a legtöbb csapadék júliusban - 67 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le - 33-35 mm). Területe 641 knr. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 94 533 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 36 518, a szlovák nemzetiségű lakosoké 56 213, a roma nemzetiségű lakosoké pedig 697 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőbb a többi délnyugat-szlovákiai körzettel összehasonlítva (a 0-14 évesek részaránya 17,86%, a munkaképes korúak aránya meghaladja az országos átlagot). A körzethez összesen 36 település tartozik, ebből 3 városi jogállású - Galánta ( 16 365 fő), Szered ( 17 406 fő)
