Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
Szenei körzet 205 és Diószeg (5513 fő). A magyar nemzetiség részaránya 21 településen haladja meg a 10%-ot. A körzet közlekedési fekvése kedvező. A körzeten belül markáns gazdasági különbségek vannak: a Pozsonyhoz közelebb lévő nyugati részkörzet gazdasági mutatói jóval kedvezőbbek a déli-délkeleti területek gazdasági mutatóinál. A körzet munkapiaci viszonyai az országos átlagnál kedvezőbbek (2007 őszén a munkanélküliségi ráta 4% körül mozgott), az átlagos havi jövedelem nagysága az országos átlag körül mozog. A körzet gazdaságában hagyományosan fontos szerepet tölt be az élelmiszeripari ágazat (Szereden nagy múlttal rendelkezik a Hubert márkájú pezsgők gyártása és a pékipar, Galántán a tejfeldolgozó-ipar), azonban a dél-koreai Samsung elektrotechnikai óriásvállalat megjelenése jelentősen átformálta az ágazati arányokat (a mintegy 3 ezer főt alkalmazó Samsung Slovakia Kft. Galánta ipari parkjában monitorokat és tévékészülékeket gyárt). A körzetben a mezőgazdasági termelés természeti feltételei nagyon kedvezőek, a szántók aránya nagyon magas, az ország legmagasabb hektárhozamú agráradottságú régiói közé tartozik. A kitűnő közlekedési infrastruktúrájának és földrajzi fekvésének köszönhetően a körzetben több nemzetközi hatósugarú raktárközpont, logisztikai állomás jött létre az elmúlt fél évtizedben (a két legjelentősebb logisztikai parkkal a Tesco és a Samsung rendelkezik). Az idegenforgalmi vonzerejében legmeghatározóbb elemeknek a termálvízkincs (vinceerdői, felsőszeli és galántai termálfürdők), a vágkirályfai vízi erőmű részét képző víztározó, a történelmi és technikai műemlékek (a galántai Esterházy-kastély, a tallósi és jókai vízimalmok), a Kis-Duna és a Vág folyók számítanak. 9.3. SZENCI KÖRZET A Szenei járás területén jött létre 2004. január 1-jén. A Szenei járás 1996-ban jött létre újra, s a Pozsonyi kerületbe kapott besorolást. A körzet a Duna menti alföld délnyugati peremén terül el, teljes egészében a Duna menti síkságon. A januári középhőmérséklet -2,3 °C, a júliusi 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 552 mm (a legtöbb csapadék júliusban - 67 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le - 33-35 mm). Területe 361 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 51 825 fo volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 10 553, a szlovák nemzetiségűeké 39 797 fő volt. A lakosság nemzetiségi összetételben a harmadik legszámosabb populációt a cseh nemzeti kisebbség tagjai alkotják (lélekszámúk 416 fő), őket az ukrán nemzeti kisebbség (47 fő) és a roma kisebbség követi (39 fö). A népesség koröszszetétele az országos átlagnál kedvezőtlenebb (a 0-14 évesek részaránya 17,12%), a munkaképes korúak lélekszáma pedig 27 547. A körzethez összesen 29 település tartozik, közülük egy városi jogállású: Szene (14 673 fő). A magyar nemzetiség részaránya 15 településen haladja meg a 10%-ot. A körzet közlekedési fekvése kedvező. A körzet (hasonlóan a Dunaszerdahelyi és a Galántai körzethez) gazdasági mutatói a Pozsonyhoz közeli fekvés miatt az országban az egyik legjobb (2007 őszén a munkanélküliségi ráta 3% körül mozgott, míg az átlagkeresetek közel 50%-kal voltak magasabbak az országos átlagnál). A körzet humán erőforrásának döntő hányada a szomszédos Pozsonyban dolgozik. A körzetben jelentős ipari termelést felmutató vállalatok nem találhatók, a körzet határain túlra nyúló tevékenységi területtel az építőipar, a malomipar és a hulladékfeldolgozó-ipar bír. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei kitűnőek, a szántók aránya magas. Szene városa a kedvező földrajzi fekvésének (Pozsony, valamint Magyarország, Ausztria, Csehország közelsége) és a kitűnő közlekedési infrastruktúrájának köszönhetően az ország vezető logisztikai bázisává nőtte ki magát az elmúlt fél évtizedben. A városban közel 400 hektárt különítettek el logisztikai bázisok kiépítésére, amelyek teljes benépesülése közel 4 ezer állást teremt majd a régióban. 2008-ig a logisztikai parkban már
