Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
144 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében hegység alkotja. A terület legmagasabb pontja a Nyugati-Tátra Bystrá csúcsa 2248 m tengerszint feletti magassággal, a legalacsonyabb pontja pedig 135 m tengerszint feletti magassággal a régió dél-nyugati peremén található, ahol a Selmec patak elhagyja a régiót. A napfénytartam, a napsütéses órák számának évi átlagát a domborzati viszonyok lényegesen befolyásolják. A régió északi felében található Szlovákián belül az egyik legkevesebb napsütéses órákkal rendelkező régió, Árvaváralja településen mindössze 1464 óra, a legtöbb júliusban (203 óra), a legkevesebb pedig decemberben (36 óra). Ezen a településen a napsütés nélküli napok száma évente 108,9. Az évi középhőmérséklet az északi, hegyvidékű jellegű területeken (Árvában) mindössze 4-5 °C között mozog (pl. Námesztó városában a januári középhőmérséklet -6,1 °C, a júliusi pedig mindössze 14,6 °C), míg a régió déli területét kitöltő Dél-szlovákiaimedencében a hőmérsékleti viszonyok merőben eltérőek (ott az évi átlaghőmérséklet 8-9 °C, júliusba 20,0 °C, januárban -4,0 °C). A csapadék átlagos évi mennyisége a hőmérsékleti viszonyokhoz hasonló eltéréseket mutat, a tengerszint feletti magasság és az uralkodó irányú légtömegekhez viszonyított fekvés számítanak a legmeghatározóbb tényezőknek. A régió legcsapadékosabb kistérségének Námesztó városa és környéke tekinthető (az évi átlagos csapadékmennyiség 1101 mm, a legtöbb csapadék júliusban - 140 mm, a legkevesebb februárban hull le - 72 mm). Ezzel szemben a Dél-szlovákiai-medencében található Rimaszombat kistérségében csak 640 mm az átlagos évi csapadékmennyiség (júliusban 78 mm, februárban 32 mm). A régió legjelentősebb folyója a Vág (évi átlagos vízhozama Liptószentmiklósnál közepesen 21 m'/sec, legmagasabb májusban 40,90 mVsec, legalacsonyabb februárban 11,0 m'/sec). A Vágón kívül még jelentős folyó a Garam (átlagos vízhozama Magasmartnál 49,5 m'/sec), a Szalatnya (évi átlagos vízhozama Zólyomnál közepesen 5,88 m'/sec, legmagasabb márciusban 11,5 m'/sec, legalacsonyabb októberben 2,42 m'/sec), a Sajó (évi átlagos vízhozama Sajólénártfalvánál közepesen 14,0 m'/sec, legmagasabb júniusban 24,6 m'/sec, legalacsonyabb szeptemberben 6,75 m'/sec) és a Rima (évi átlagos vízhozama Rimaszombatnál közepesen 4,72 m'/sec, legmagasabb márciusban 8,83 m'/sec, legalacsonyabb szeptemberben 2,43 m'/sec). A makrorégió a tavak felületét tekintve az ország makrorégiói között az első helyet mondhatja a magáénak. Ez egyértelműen a régió folyóin kiépített víztározóknak köszönhető, amelyek elsősorban energetikai, ivóvízellátási és árvízvédelmi feladatokat látnak el. Sajátos helyet foglalnak el a régió vízrajzában a Selmeci-hegységben több száz évvel ezelőtt épült, egykor bányászati, napjainkban üdülési célokat szolgáló kis víztározók. A természetes növénytakaró e makrorégióban maradt fenn a legeredetibb állapotában, a legkevésbé figyelhető meg rajta az antropogén hatás, mivel a domborzati viszonyok nem tették lehetővé a intenzív agrárgazdálkodást. 7.3.2. Térszerkezet A régió a legnagyobb kiterjedésű makrorégió Szlovákiában, területe 16 256 km2, melyből a régió északi felét kitöltő Zsolnai kerület terü-115. táblázat. A Közép-Szlovákia NUTS 2 régió térszerkezeti alapmutatói (ha) NUTS 3 Mezőgazdasági földek Erdők Vizek Beépített területek Egyébb területek Összkiterjedés Zsolnai kerület 246 268 378 482 12 795 24 999 18 295 680 839 Besztercebányai kerület 418 708 462 547 7 901 32 952 23 369 945 477 Megjegyzés: 2006. január 1-jei állapot. Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007.
