Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
Közép-Szlovákia makrorégió 145 lete 6801 km2, míg a déli felét kitöltő Besztercebányai kerület területe 9455 km2. A régiót NUTS 4 szinten 24 járás alkotja, ebből 11 található a Zsolnai kerületben. A Zsolnai kerület legkisebb NUTS 4 régiója a Kiszucaújhelyi járás, amely egyben az ország legkisebb NUTS 4 régiója is (területe 173 km2). A Zsolnai kerület legnagyobb kiterjedésű járása a Liptószentmiklósi (1322 km2), amely egyben az 5. legnagyobb járás Szlovákiában. A Besztercebányai kerületben az előbbinek a Selmecbányái, az utóbbinak pedig a Rimaszombati járás felel meg (278 km2, illetve 1471 km2). A régióban 14 közigazgatási körzet található (a Besztercebányai és a Zsolnai kerületekben egyaránt 7-7 a körzetek száma). 7.3.3. A régió népességének alapmutatói A régió a harmadik legnépesebb makrorégió Szlovákiában, népessége a 2001. évi népszámlálás alkalmával 1 353 151 fő volt, melynek 51,2%-a a Zsolnai kerületben élt. Az azóta eltel fél évtized alatt a régió lakossága mintegy kétezer fővel csökkent, 2005. december 30-án a régiónak 1 351 882 fő lakosa volt. Mindkét NUTS 3 régió átlagos népsűrűsége elmarad az országos átlagtól, a Besztercebányai kerület átlagos népsűrűsége a legalacsonyabb az országban a NUTS 3 régiók szintjén (69,8 fő/km2). A legsűrűbben lakott NUTS 4 régió a Kiszucaúj helyi (194,5 fő/km2), a Zsolnai (191,8 fő/km2) és a Besztercebányai (138,4 fő/km2) járás. A régió legritkábban lakott NUTS 4 régióinak népsűrűsége még a szlovákiai átlagos népsűrűség felét sem éri el (Korponai járás 39,1 fő/km2, Stubnyafúrdői járás 43,0 fő/km2, Poltári járás 49,2 fő/km2, Breznóbányai járás 52,7 fő/km2). A régió népességének korszerkezete eltérő annak két NUTS 3 szintű régiójában, a Zsolnai kerületben népessége fiatalabb. Az átlagos életkor a Zsolnai kerületben a második legalacsonyabb Szlovákiában, mindössze 35,28 év. A Besztercebányai kerület lakosságának átlagéletkora 36,81 év. A vitalitási index értéke a Zsolnai kerületben 117,70, a Besztercebányai kerületben 94,94. A már fentebb említett életkor-szerkezeti különbségekből a régió északi és déli fele között eltérő a születések számának alakulása: az 1000 lakosra jutó születések átlagos évi száma északon 10 fő, délen 9 fő körül mozog. A natalitási mutató legmagasabb Árvában (értéke a Námesztói, Turdossini, Alsókubini és a Csacai járásban 12-13%o körül mozog). Ezen magas születési mutató azonban nem a roma kisebbség jelenlétére utal (mint ahogy az Kelet-Szlovákiában megmutatkozik), hanem a régióban élők vallásos, keresztény életvitelére (ahol a gyermekáldás számít a legfőbb értéknek az életben). A Zsolnai kerület népességének keresztény értékrendjére utal a terhességmegszakítások alacsony száma is, a Námesztói és Turdossini járásban az 1000 szülésre jutó terhességmegszakítások száma nem éri el az országos átlag felét sem. A halálozási arányszám a régió északi felében lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál, míg annak déli felében azt magasan meghaladja. A csecsemőhalandóság értékét tekintve a régió mutatója kedvezőbb az országos átlagnál. A természetes szaporodás tekintetében a régió északi fele sokkal kedvezőbb képet mutat, mint a Besztercebányai kerület. A két kelet-szlovákiai NUTS 3 régió (Eperjesi kerület, Kassai kerület) után a Zsolnai kerületben a legmagasabb a népesség természetes szaporodása (2005-ben 0,71 fő a régió 1000 lakosára számítva). A Besztercebányai kerületben közel egy évtizede népességfogyás tapasztalható, a természetes szaporodás értéke -l,4%o körül mozog. A mutató a NUTS 4 régiók szintjén a legmagasabb értéket a Námesztói járásban éri el (10%o), melyet a Turdossini járás követ (7%o). A régió északi felében, a Zsolnai kerületben, a 0—14 évesek részaránya 20,1%, míg a déliben 18,0%. A gazdasági aktivitás korában levő lakosság részaránya egyik kerületben sem éri el az országos átlagot. Ez a Zsolnai
