László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Ádám Zita: Pedagógus-továbbképzések 1992 - 2006
260 Ádám Zita kialakítása, a költői mesterség, annak tudása, tudatos megélése, a hivatástudatból fakadó megszállott költészet kristálytiszta művelése, a tudatos költő és tiszta költészet összekapcsolódása, a költő és életműve pedagógiai taníthatósága témaként szerepelt a konferencián. A konferencia előadói között a legnevesebb magyarországi szakemberek, kutatók voltak, a József Attila Társaság elnöke, egyetemi tanár, Tverdota György, Veres András, a Társaság alelnöke, egyetemi tanárok, tanszékvezetők: Agárdi Péter, Szigeti Lajos Sándor, Pomogáts Béla, Szőke György, Garai László, Farkas János László, Valachi Anna, N. Horváth Béla, Bókay Antal, Grendel Lajos (Comenius Egyetem), Erdélyi Margit (Selye János Egyetem), valamint gyakorló tanárok: Fenyő D. György, Kelecsényi László Zoltán és Vojtek Sándor. Az előadások gazdagsága, szakszerűsége, sokrétűsége és kutatási mélysége József Attilát, mint nyugtalan és érzékeny embert, a kísérletező és minden formában tökéleteset alkotó zseniális költőt, a magyart, az istenkeresőt, a kristálytiszta fogalmakat alkotó művészt mutatták be. A konferencia résztvevői szokásukhoz híven a Tiszti Pavilon belső udvarán József Attila emlékfát ültettek a költő tiszteletére. A konferenciához kapcsolódott „Hobó” Földes László és Ecsi Gyöngyi-Csanaky Eleonóra művészi előadása, mely a résztvevők együttlétének kiteljesedését és élményét formálták művészivé, feledhetetlenné. Nem a mennyiség, a minőség, a kutatás, az előadások nyújtotta új József Attiláról való tudás adta a konferencia igazi értékét. Megtisztelő volt a kutatók-előadók megjelenése, az, hogy a József Attila Társaság jelen volt Komáromban, s hogy ezt a konferenciát 120 felvidéki magyar pedagógus tisztelete meg jelenlétével és tudásvágyával. A szakmai tanácskozás harmadik napján a résztvevők Budapesten megtekintették a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításait Ratzky Rita főigazgató asszony kitűntető tárlatvezetésével. Meglátogatták és megkoszorúzták a Gát utca 5- ben a költő születésének helyét. Végül a Kerepesi temetőben a költő sírjánál koszorúztak és elénekelték a Himnuszt. A konferencia a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a pozsonyi Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, az Illyés Közalapítvány, a Pázmány Péter Alapítvány és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma anyagi támogatásával valósult meg. A konferencia programja:- József Attila képünk - Pomogáts Béla- „Milyen jó lenne nem ütni vissza” — Hobo „Földes László”- Tiszta költészet - politikai költészet, József Attila: Tiszazug - Tverdota György- József Attila és a szocializmus - ahogy ma látjuk - Agárdi Péter József Attila 1933-ban - N. Horváth Béla Miért írta meg sok versét József Attila kétszer? - Garai László- A kései korszak verstípusai (tipológiai kísérlet) - Veres András- József Attila „egzisztenciális” lírája - Grendel Lajos- József Attila vallomásos költészete - Bókay Antal- A virrasztó költő — Szigeti Lajos Sándor- Költő én és gondolkodó én - Farkas János László- Versek és versváltozatok - Néhány ötlet József Attila tanításához — Fenyő D. György- Magatartások és költői megjelenítésük József Attila verseiben - Kelecsényi László Zoltán- József Attila: Életrajz és költészet - Szőke György- „Szallagúton” közeledni József Attilához - Valachi Anna József Attila-i vonzatúk az irodalompedagógiában - Erdélyi Margit- Tanítható-e Thomas Mann üdvözlése? Hol, hogyan, miért? - Vojtek Sándor
